A járásszékhelyek életminőségét vizsgálta a mögöttünk hagyott évtizedre visszatekintve a HÉTFA Kutatóintézet. A járásszékhely, mint településkategória vizsgálatát ismertetésük szerint az indokolja, hogy a járási rendszer 2013-as bevezetését követően szélesebbé vált az ezen települések által ellátott térségközponti feladatok köre, ami kihatott városaink ezen csoportjának életminőségére és versenyképességére.
Az elemzés elsősorban azt a 151 járásszékhelyet vizsgálta, melyek nem megyei jogú városok. A HÉTFA Kutatóintézet által megfogalmazott cél az volt, hogy eredményeikkel segítséget nyújtsanak az országos és helyi szintű döntéshozók, a városi önkormányzatok és a területi szereplők számára a települések fejlesztési kihívásainak megoldásában.
Minden nógrádi városban javult az életminőség
Egy-egy település életminőségét a város által kínált lehetőségek és szolgáltatások körét, illetve minőségét jelző nyolc dimenzió mentén vizsgálták, ezekből pedig egy Városi Életminőség Indexet képeztek. Ez egyaránt tartalmazza a társadalom és a gazdaság helyzetével, valamint az adott település infrastruktúrájával kapcsolatos tulajdonságokat.
Két időpontra gyűjtöttek adatokat: a 2012-es adatok a járások újbóli kialakítását megelőző, a 2018-as adatok pedig a jelenlegi viszonyokat térképezik fel. A 151 járásszékhelyet a Városi Életminőség Index 2018-as értéke alapján rendezték sorba, öt csoportba kategorizálva. A legmagasabb életminőségű városok a rangsor első húsz helyét foglalják el, a magas életminőségű városok a következő húszas csoport, ezt követik a jó életminőségű városok a 80. helyig, majd a közepes életminőségű városok következnek a 120. pozícióig és végül a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városok az utolsó 31 helyen.
A HÉTFA indexe alapján Nógrád megye járásszékhelyei közül Balassagyarmat végzett a legelőkelőbb csoportban, a települést a magas életminőségű városok csoportjába sorolták.
Jó életminőségű városok között található Pásztó, Rétság és Szécsény, míg Bátonyterenye a legrosszabb 31 indexszel bíró település között, a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városok csoportjában található. A tanulmányból az is kiderül, hogy hat év alatt (2018-ra, 2012-höz képest) a járásszékhelyek által biztosított élet minősége jelentősen javult. Rétságon és Pásztón a Városi Életminőség Index a vártnál is jobban emelkedett; míg Balassagyarmat, Bátonyterenye és Szécsény esetében a várt emelkedés következett be.
A HÉTFA Kutatóintézet közpolitikai elemzéssel, gazdaság- és társadalomkutatással, valamint terület- és városfejlesztéssel foglalkozik. A közgazdaságtan, a politikatudomány és a szociológia eredményeit arra használja, hogy jobban megértsük a magyar gazdaság és társadalom sajátosságait, és a magyar államműködés jellemzőit – ezzel célja, hogy segítse Magyarország fontosabb köz- és magánszereplőit tevékenységük minél magasabb minőségű elvégzésében. A HVG szerint a kutatóintézetet 2008-ban alapította Balás Gábor közgazdász, aki ezt megelőzően (2006-2007-ben) a Bajnai Gordon felügyelte Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elemző, modellező főosztályát vezette.
Balassagyarmat és Bátonyterenye a két véglet Nógrád megyében
A tanulmány megyei szintű szekciójában már a megyeszékhelyeket is feltüntetik. Az elemzésbül kiderül, hogy Nógrád városai rendkívül sokszínűek, szinte valamennyi életminőségi kategóriát lefedik.
Salgótarján az ország legalacsonyabb életminőségű megyeszékhelye és a megyei járásszékhelyek rangsorában is az utolsó előtti helyen áll, csak Bátonyterenyét előzi meg.
Bár megyeszékhelyként Salgótarján az elérhető szolgáltatások terén kiemelkedő, a népesség elvándorlása, valamint a települési környezet leromlása és a nagyfokú szegénység következtében a Városi Életminőség Index értéke összességében alacsony. A tanulmány szerint a negatív trendek nagyon nehezen fordíthatók meg; a demográfiai problémák, illetve a szegénység gyenge gazdasággal és civil társadalommal, valamint a fiatalok relatíve alacsony képzettségével párosul.
A Nógrád megyei városok (egyben járásszékhelyek) demográfiai helyzete jellemzően közepes vagy gyenge, ez alól egyedül a Budapesthez viszonylag közel eső Rétság jelent kivételt. A kiemelkedő gazdaságú és erős civil társadalommal rendelkező város ugyanakkor az elérhető szolgáltatások terén gyenge, emiatt életminősége a jó kategóriába sorolható.
Bár Salgótarjánra és Bátonyterenyére ez kevésbé érvényes, de általánosságban véve az is elmondható a megye városairól, hogy relatíve jó értékekkel bírnak az erős civil társadalom dimenzióban. Szécsény városa például ennek a mutatócsoportnak köszönheti jó életminőségű minősítését, hiszen a többi dimenzió terén rendre közepes értékeket ért el. Hasonló Pásztó helyzete is, miután a város elsősorban a civil társadalmi aktivitás miatt került ebbe a kategóriába.
Az elemzés külön foglalkozik a korábbi megyeszékhellyel, Balassagyarmattal. Salgótarjánhoz hasonlóan a város demográfiai helyzete rossz, ugyanakkor stabilan jó értékeket ért el az összes többi dimenzióban.
Összességében Balassagyarmat sokkal jobb életminőséget biztosít a jelenlegi megyeszékhelynél, ugyanakkor funkcionális kínálata némileg gyengébb, népessége pedig lényegesen alacsonyabb.
A legmagasabb életminőségű város kategóriát egyik nógrádi járásszékhely sem éri el. Balassagyarmat magas; Pásztó, Rétság és Szécsény jó; Salgótarján közepes életminőségű város besorolást ért el az elemzésben, míg Bátonyterenyét a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városok között találjuk.
Íme Salgótarján mutatói a további öt nógrádi városhoz viszonyítva
A HÉTFA Kutatóintézet elemzése elsősorban a nem megyeszékhely járási központokra fókuszált és ezen városokra állították fel a 151 szereplős rangsorukat. A megyei jogú városok – így Salgótarján – értékeit utólag hasonlították össze a járásszékhelyekével és az alapján címkézték fel ezen mutatókat, hogy az egyes dimenziókban mely csoportba esnek. Salgótarján az összesen nyolc vizsgált mutatóból négyben előrelépett, négyben visszalépett hat év alatt, 2018-ra.
A demográfiai helyzet még kevésbé stabil, mint 2012-ben volt, ezzel a leggyengébb mutatójú városok csoportjához tartozik a város. Salgótarjántól csak Balassagyarmat esetében gyengült (jelentősen) ez a mutató, a legnagyobb előrelépés Pásztóé, a legstabilabb demográfiai helyzettel Rétság bír.
A gazdaság erősödött, de a város ezzel együtt is csak a közepes mutatójú járásszékhelyek között található. Nógrádból egyedül Szécsény helyzete romlott ezen dimenzióban, Balassagyarmat és Pásztó városai előrelépésükkel már megérkeztek a rangsor közepére, vagy attól valamivel előbbre. A legerősebb gazdasággal bíró nógrádi város Rétság.
Az élhető és biztonságos települési környezet dimenzióban történt Salgótarján esetében a legnagyobb visszaesés, hasonlóan Szécsényhez és Pásztóhoz. Balassagyarmat ugyanakkor annyit javított ebből a szempontból, amennyit előbbi városok rontottak.
A szociális biztonság némileg javult Salgótarjánban, az egyéni jómód pedig lényegében stagnált. Ezen mutatókban összmegyei szinten is hasonló a helyzet, csak egy-egy városnál vannak kiugró értékek: Rétság jelentőset lépett előre a szociális biztonság területén, ugyanakkor nagyot lépett hátra az egyéni jómód dimenziójában.
Salgótarján civil társadalma kis mértékben gyengült, ahogyan az összes további nógrádi város ezen mutatója is alacsonyabb lett, de Pásztó kivételével a hátralépés kisebb, mint Salgótarjánban. A fiatalok kompetenciára ugyanez igaz a megyeszékhely tekintetében, ezen dimenzióban azonban csak Balassagyarmat mutatott még visszalépést, a további négy város előre lépett, Pásztó és Szécsény jelentősen.
Salgótarján egyetlen dimenzióban érkezik meg a konkrét magyar járásszékhelyi élmezőnybe: az elérhető szolgáltatások területén, egy jelentős előrelépéssel. Hat év alatt a megyeszékhellyel azonos mértékben fejlődött – magukhoz mérten – Bátonyterenye és Balassagyarmat is ezen a területen. A mutató egyedül Szécsényben romlott a nógrádi városok között.