Holtan találtak egy férfit kedden hajnalban Salgótarjánban – közölte a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság még tegnap napközben. Elsőre úgy tűnt, nem történt idegenkezűség, az eljárás előrehaladása során aztán felmerült, hogy egy 28 éves férfinak köze lehet a történtekhez. A helyi sajtóban és közösségi oldalakon legtöbbször megjelentekkel szemben – a jelenlegi bűnügyi besorolás alapján – nem a szó “klasszikus” értelmében vett gyilkosság történt, a rendőrség ugyanis nem emberölés (illetve annak valamely minősített esete), hanem halált okozó testi sértés bűntett ügyében nyomoz.
A rendőrség kedden napközben azt közölte: a 44 éves férfira a salgótarjáni Acélgyári úton, hajnalban találtak rá. Az első adatok szerint nem merült fel idegenkezűség, így közigazgatási hatósági eljárást indítottak. Ez akkor lehetséges, ha a helyszíni, illetve a halottszemle adatai szerint is kizárják az idegenkezűség lehetőségét.
Este ugyanakkor már arról tájékoztatta a 3100.hu-t a rendőrség, hogy a körülmények további vizsgálata során felmerült, hogy a férfi halála összefüggésbe hozható egy 28 éves salgótarjáni lakossal. A beszerzett adatok birtokában a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Osztálya halált okozó testi sértés bűntett miatt indított büntetőeljárást egy 28 éves salgótarjáni lakos ellen – közölték. A nyomozók a férfit még kedden gyanúsítottként hallgatták ki és őrizetbe vették.
Mi a különbség az emberölés és a halált okozó testi sértés között?
Egy emberi élet valaki más miatt ért véget, de az a támadó “mentegetése” nélküli tény, hogy a rendőrség besorolása szerint itt nem az történhetett, mint amire a legtöbben – leginkább a közösségi oldalak “leegyszerűsített” üzenetei által – most gondolnak. Bár a média és a köznyelv is gyakran használja a gyilkosság kifejezést, azt a jelenlegi büntető törvénykönyv már nem ismeri (az emberölés lépett a helyébe), a korábbi verziókban pedig az előre kitervelt emberölést (vagyis az emberölés minősített esetét) jelentette ez a fogalom.
A hatályos büntető törvénykönyv ide vonatkozó paragrafusa szerint általánosságban véve az emberölés (és annak minősített, így például az előre kitervelt, a nyereségvágyból vagy a különös kegyetlenséggel elkövetett) esetében az elkövető tisztában van azzal, hogy a támadással akár halált is okozhat. Még akkor is, ha esetleg ez nem volt kifejezett szándéka, belenyugszik ebbe a lehetséges végkimenetelbe.
Ezzel szemben a rendőrség által ezen ügy kapcsán közölt “halált okozó testi sértés” olyan esetekre vonatkozik, amikor az elkövető tudatában van: azzal amit tesz, sérülést (és ezáltal akár életveszélyes helyzetet is okozhat), de az nincs szándékában, hogy megölje a sértettet. A Kúria megfogalmazása szerint a halált okozó testi sértés esetén “az elkövető tudatában fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége, vagy ha igen, azt nem kívánja, nem nyugszik bele abba, hanem könnyelműen bízik az elmaradásában”.
A rendőrségi archívum alapján a leggyakoribb eset, amikor halált okozó testi sértés (és nem emberölés) miatt zajlik eljárás, amikor valaki egy bántalmazás következtében hal meg, vagy azért, mert egy bántalmazás következtében, vagy verekedés során valamilyen élettel össze nem egyeztethető sérülést szenved el. Ezt a sérülést a támadó közvetlenül (például saját öklével) és közvetetten is előidézheti (például egy ütéssel vagy lökéssel, ami miatt a sértett elesik és betöri a fejét). A halált okozó testi sértés esetekben előfordul az is, hogy a sértett még önerejéből el tudja hagyni a bántalmazás konkrét helyszínét.
A büntetési tétel a halált okozó testi sértésnél alapesetben 2-től 8 évig, míg az emberölésnél alapesetben 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés.