Fehér László somoskői ötvösmester készítette el annak a missziós keresztnek a kicsinyített mását, mely az idei Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelképe volt.
Az eredeti, több mint három méter magas, bronz elemekkel díszített kereszt Ozsvári Csaba alkotása. A Salgótarján Somoskő településrészén élő ötvösmester portálunknak elmondta: nagy kihívás volt számára a feladat, mivel az eredeti alkotás számos apró, művészi részletet tartalmaz.
Mint megfogalmazta, a megbízás pályafutása legjelentősebb és egyben legfelemelőbb feladata, kihívása volt.
A mintadarabot három dimenziós szkennelést követően készítette el számos szakmabeli ismerőse segítségével, ezután pedig négy hónapon át dolgozott a húsz centiméteres kereszt kisebb részletein. Fehér László többek között vésőt, reszelőt és fűrészt is alkalmazott, hogy az alkotás minél jobban hasonlítson Ozsvári Csaba eredeti művéhez, mely nem csak méretével és kidolgozottságával, de szakrális erejével is lenyűgözte az ötvösmestert. Az ezüstből készült alkotást végül egy faalapra helyezte rá, melyet a szomszédos asztalosmester készített el.
Ozsvári Csaba ötvösművész (1963-2009) alkotása, a Missziós kereszt volt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós szimbóluma. Az esztergomi bazilikában álló tölgyfa kereszt 2007-ben készült, három méter húsz centi magas, bronz borításokkal díszített. Növényi ornamentikája a magyar honfoglalás kori ötvösség motívumait idézi. Díszítőelemei alapján historizáló mű; leveles-indás mintázatában az ősi magyar életfamotívum jelenik meg, a páva szimbólum megjelenítésével pedig ókeresztény stílusjegyeket is visel. De a kereszt nemcsak egy – a történelmi múltunk stílusvilágát magán hordozó – egyedi ötvösmunka, hanem ereklyetartó is. Középpontjában, ezüst tokban Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve, melyet a leveles díszek fordulataiban közel negyven magyar, illetve magyar vonatkozású szent – többek között Szent Gellért, Szent Imre, Szent István király, Szent Margit, Boldog Apor Vilmos, Boldog XI. Ince pápa és Szent Kinga – ereklyéi vesznek körbe.
Miután a mintadarab a megrendelők tetszését is elnyerte, a sorozatgyártásra is alkalmassá kellett tenni a keresztet, ebben egy öntőműhely is segített – ismertette Fehér László. Az ötvösmester ennek folyamatáról elmondta: a mintadarabot először kilenc részre vágták, a darabokat aztán gumiba vulkanizálták. Ezt a folytatásban úgy kellett felvágni, hogy a mintadarab kivétele után a gumi pontosan az eredeti helyzetébe térjen vissza. A mintadarab után maradt üregbe viaszt injektáltak, amit megszilárdulva öntőkokillába raktak át és gipszbe ágyaztak. Ennek melegítése során a viasz kifolyt, annak helyére pedig ezüstöt öntöttek, végül hideg vízbe rakták, ahol lerobbant róla a gipsz és előálltak az alkotás darabjai.
Az első mozzanatoktól a húsz kereszt elkészültéig kilenc hónapon át zajlott a munka.
A somoskői ötvösmester hozzátette: információ szerint a keresztből elsőként a kongresszus kiemelt vendégei kaptak.