Hosszasan tárgyalta, végül egyhangúlag elfogadta csütörtöki ülésén Salgótarján közgyűlése azt az előterjesztést, melynek értelmében nem kell vállalnia a kiköltözési nyilatkozat megtételét az önkormányzati lakások bérlőinek.
A közgyűlés még áprilisban fogadta el azt a rendeletmódosítást, mely új szerződéskötési feltételként határozta meg a kiköltözési nyilatkozat megtételét. A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal a közelmúltban azonban kezdeményezte a lakásrendelet felülvizsgálatát, arra hivatkozva, hogy az önkormányzat nem jogosult rá, hogy a bérlőt ilyen nyilatkozat megtételére kényszerítse.
Mint Kreicsi Bálint polgármester elmondta, az önkormányzat célja az volt, hogy óvja a vagyonát és hozzájusson a bevételeihez, egyúttal pedig azokat is védje, akik hosszú ideje sorban állnak önkormányzati bérlakásért, miközben többen tartozásokat felhalmozva használják azokat.
Fenyvesi Gábor alpolgármester – reagálva arra, hogy az Erzsébet téri Garzonházak lakóinak egy része a bérleti díj és a közös hozzájárulás összegének megemelését is kifogásolta – kifejtette: nem szociális, hanem piaci alapon kiadott lakásokról van szó, melyeket szeretnének biztonságosan, jól működően üzemeltetni. Ezt a célt szolgálják az áremelések, és ezt szolgálta volna a kiköltözési nyilatkozat is.
A polgármester a Garzonházak kapcsán arról is beszélt: a Salgó Vagyon Kft. portfóliójának legnagyobb működtetési költségű épületeiről van szó. Mivel tűzveszélyességi szempontból kiemelt objektumnak számít, szigorú előírások vonatkoznak többek között arra is, hogy milyen személyi jelenlétnek kell lennie, és milyen tűzjelző-rendszer üzemeljen. Csak az épületek őrzése évi 20 millió forintba kerül, míg a liftek üzemeltetése havonta több százezer forintot tesz ki.
A Garzonházak üzemeltetése legalább négyszer-ötször annyiba kerül, mint egy átlagos társasházé – mutatott rá a városvezető.
Kreicsi Bálint hozzátette: ha éves szinten tízmilliós vagy afeletti hátralék keletkezik, az épület megfelelő felújítására sem jut majd pénz.
Kántor Zoltán képviselő kérdésére Lőrincz Gyula, a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgatója rámutatott: természetesen a kiköltözési nyilatkozat nélkül, bírósági eljárás révén is ki lehet lakoltatni a tartozást felhalmozókat, ám annak vállalása mintegy fél évvel lerövidítette volna ezt a – jellemzően másfél éves – procedúrát. Azt is elárulta: a lakbéremelés folyományaként a bevételek a tervezettek szerint növekedtek, miközben a kintlévőségek nem emelkedtek számottevően. Hozzáfűzte: a lakásgazdálkodási ágazat éves szinten tízmilliós nagyságrendű veszteséget könyvelhet el.
Molnár Károly képviselő felszólalásában azt javasolta: ha kötelezően nem lehet előírni a kiköltözési nyilatkozat megtételét, legyen az a jövőben, az új bérlők esetében önkéntesen vállalható, és jelentsen plusz pontot a bérlakásokra kiírt pályázatokon. A polgármester válaszában azt mondta: jónak tartja a javaslatot, és meg fogják vitatni.
A kiköltözési nyilatkozat eltörléséről szóló előterjesztést végül egyhangúlag, 15 igennel fogadta el a közgyűlés. Az elfogadott határozat értelmében azon piaci alapú bérlők számára, akik a kiköltözési nyilatkozat közjegyzői díját korábban megfizették, az összeget beszámítják a lakbérükbe.
Több tíz millió forintra rúg a bérlők tartozása
A döntés kapcsán Kreicsi Bálint közösségi oldalán arról írt: a kiköltözési nyilatkozattal azt szerették volna elérni, hogy ne legyen szükség bírósági eljárásra és végrehajtó megbízására, mely az ügyvédi díjak és a munkatársak pluszban erre fordított energiája révén többletköltséget is jelent a Salgó Vagyon Kft.-nek. Cél volt továbbá, hogy a ki nem költöző bérlők ez idő alatt ne halmozzanak fel további tartozásokat.
Megjegyezte: csak az idén közel 16 millió forinttal fog növekedni a nyilvántartott tartozás, a 70 millió forintos kiinduló értékről.
A Garzonházak kapcsán kifejtette: ott már 2022 óta csak piaci alapon kiadott lakások vannak, melyek megemelt bérleti díja 42 ezer forint, ez pedig még mindig jóval alacsonyabb a valódi piaci bérleti díjaknál.
A polgármester leszögezte: „Salgótarján vezetése számára prioritást élvez az önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás. Megengedhetetlen, hogy szabályokat be nem tartó bérlők miatt ne, vagy késve jussanak önkormányzati lakáshoz azok, akik erre várakoznak. Ők jelen pillanatban közel 170-en vannak! Erre tekintettel a városvezetés a folytatásban is keresni fogja a megoldást arra, hogy az önkormányzatnak sok esetben vagyoni, a bérelhető lakásra várakozók számára pedig életviteli hátrányt okozó bérlőkkel szemben hatékonyan tudjon fellépni!”
