A közelmúltban megérkezett Fekete Zsolt polgármester írásbeli válasza azokra a kérdésekre, melyeket a Jobb Páholy – Förster Társaság Egyesület képviselői tettek fel a november végi közmeghallgatáson. Mint a nyilvánosságra hozott dokumentumból kiderül: a városvezető lényegében a közmeghallgatáson szóban adott válaszait egészítette ki egyes pontoknál. A kilenc témában feltett kérdéseket és az azokra szóban érkezett válaszokat korábban már részletesen bemutattuk, mindehhez Fekete Zsolt a következőket tette még hozzá írásban.
A Modern Városok Programon belül tervezett turisztikai beruházásokról a városvezető azt ismertette, hogy a fejlesztések előkészítésére 250 millió forintot különített el a kormány a megyei önkormányzat, mint gesztor részére. A feladatleosztás szerint a megyei önkormányzat a városon kívüli, míg a salgótarjáni önkormányzat a megyeszékhely közigazgatási területére tervezett beruházások előkészítéséért felel.
Salgótarján ebben a csomagban a földalatti bányamúzeum fejlesztését, Eresztvény és környéke komplex turisztikai fejlesztését, továbbá a strand fejlesztését és a tó rehabilitációját tervezte be.
A tervezési feladatokhoz szükséges pénzeket idén nem biztosította a kormány, a remények szerint a helyzet 2023-ban rendeződik és kiírhatók lesznek a részletes tervezésre vonatkozó közbeszerzések.
Az egyesület képviselői a közmeghallgatáson emlékeztettek rá: a Modern Városok Program másfél évvel ezelőtti helyzetjelentésében az szerepelt, hogy a városközpont rehabilitációjára egy vízió már körvonalazódott, amit az illetékes minisztérium elfogatott. A szervezet magára a vízióra lett volna kíváncsi, illetve arra, hogy a szintén másfél évvel ezelőtt említett ötletpályázat kiírásához szükséges dokumentáció elkészült-e, mikor írja ki az önkormányzat ezt a pályázatot, illetve hogy az egykori Karancs Szálló épületével kapcsolatban mit tartalmaz a minisztérium által elfogadott vízió? Ezzel kapcsolatban a polgármesteri válasz szerint végül a belváros megújítására vonatkozó komplett tanulmány készült el idén november végére, ennek társadalmasítása 2023 elején várható majd.
A városvezetői válasz a Modern Városok Program beruházásai közül az atlétikai pályáról, illetve a tóstrandi sport és rekreációs központról azt jelezte: az önkormányzat a sportért felelős államtitkársághoz fordult a továbblépéshez szükséges pénz biztosításához, de a beruházási stopra hivatkozva ezt elutasították. Az egyesület leginkább azért volt erre kíváncsi, mert a beruházások előkészítésre több száz millió forintot költött már el az önkormányzat. Mint arról másfél éve írtunk: az előkészítésre érkezett egymilliárd forint kormánytámogatás legjelentősebb tétele összességében a tóstrandi fejlesztési elképzelések előkészítése volt, amire mintegy 243 millió forintot (az atlétikai pályához kapcsolódó költségekkel együtt összesen 485 millió forintot) fordított az önkormányzat.
A Jobb Páholy - Förster Társaság Egyesület megkeresésünkre a polgármester írásbeli válaszát nem kommentálta. Az egyesület ugyanakkor jelezte: a kapott információkat közösségi fórumoldalukon pontonként fogják értékelni, egyben vitára bocsátani január során.
A közmeghallgatáson a polgármester a piac felújításáról azt jelezte, hogy szerződésmódosítás van folyamatban, mert a felújítás egyes elemeit nem lehet úgy megvalósítani, mint tervezték. Példaként említette, hogy az árusító pultok felcsiszolással történő megújítása nem lehetséges – ilyen és hasonló, nem várt, a kivitelezés során felmerült módosításokat kell átvezetni.
Mint az írásbeli válaszból kiderül: az eredetitől eltérő műszaki tartalom megvalósítása szükséges a tető szigetelésénél, a nyílászáróknál, az eladótér burkolata és a gépészet tekintetében is. Fekete Zsolt ismertetése szerint az áramszolgáltatóval történő elhúzódó ügyintézés is hátráltatja a beruházást, melynek 2022. november 10-i eredeti befejezési határidejét 2023. július 31-re kívánják módosítani. Ehhez az irányító hatóság jóváhagyását várják.
Salgóbányai állapotok és bérlakás-gazdálkodás
Miután az egyesület által nyilvánosságra hozott polgármesteri levélben Fekete Zsolt a salgóbányai áldatlan állapotokra és a városi bérlakás-gazdálkodási stratégiára vonatkozó válaszokat egy újabb levélben ígérte, a Jobb Páholy – Förster Társaság Egyesülettől ennek rendelkezésünkre bocsátását is kértük.
Az egyesület a közmeghallgatáson arra emlékeztetett, hogy 2020. februárjában a salgóbányai áldatlan állapotok felszámolása érdekében egy területrendezési javaslatot juttattak el a polgármesternek, azt azonban a városvezető nem terjesztette a városi közgyűlés elé. Ezt Fekete Zsolt azzal indokolta, hogy a Salgó Vagyon Kft. Salgóbánya területrendezésével kapcsolatban egy átfogó terven dolgozik.
Az egyesület többek között arra volt kíváncsi, hogy ez a terv elkészült-e már, illetve hogy azt hol lehet megtekinteni? A portálunkhoz eljuttatott második írásbeli válaszban a polgármester erre nem tér ki, azt azonban jelzi, hogy a Salgóbányán végzendő „városrehabilitáció koncepciójának kidolgozását a turizmusra való építkezésben vázolta fel” a Salgó Vagyon Kft.
Az ismertetés szerint az elmúlt években négy ingatlant tudott felvásárolni az önkormányzati cég Salgóbányán, de a további tulajdonszerzés a jelenlegi gazdasági helyzetben pályázati forrás nélkül lehetetlen. Az önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz 11 milliárd forintos városi keretén belül is számol városrehabilitációval a hegyi településrészen, míg a Salgóbányaára tervezett turisztikai beruházásokat a megyei önkormányzat gesztorálja.
A Jobb Páholy – Förster Társaság Egyesület a város bérlakás-gazdálkodásról is kérdezett a közmeghallgatáson, a kérdéskörön belül a Garzonházak esetleges privatizációját is felvetették. Fekete Zsolt már szóbeli válaszában elvetette ezt, mint fogalmazott: az önkormányzati vagyonkezelő cég számára kitűzött „irány” az, hogy ahol társas- vagy sorházak esetében az önkormányzat kisebbségi tulajdonos, ott szabaduljon a tulajdonától, ahol pedig többségi, ott vásároljon, annak érdekében, hogy 100 százalékos tulajdon mellett felújításokra kerüljön sor.
Az írásos válaszban mindezt még annyiban egészítette ki Fekete Zsolt, hogy a város optimális bérlakásállományát 600 darabban határozták meg. Ennek gerincét elsődlegesen a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú lakóépületekben (Alagút út 10., Budapesti út 39., Erzsébet tér 1-2., Gorkij körút 83-85., Hősök út 22. és Rákóczi út 184.) található 481 darab lakás adja, továbbá a pályázati forrásokból felújított kolóniák. A Garzonházakból „fokozatosan kivezetik a szociálisan rászoruló kört”, az épületekben új lakásbérleti szerződés már csak piaci alapú bérleti díjon köthető – emlékeztetett a városvezető.
