A történelmi emlékhelyet jelölő különleges emlékoszlopot avattak fel szombaton Romhányban, a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentős csatájának helyszínén – közölte a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az MTI-vel.
Mint a NÖRI közleményében felidézték, a romhányi csatamező a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára, a kormány döntése alapján 2021-ben lett történelmi emlékhely. A történelmi és nemzeti emlékhelyek a magyar történelem sorsfordító eseményeihez kapcsolódó szimbolikus vagy valóságos terek. Jelenleg 21 nemzeti és 55 történelmi emlékhely van Magyarországon, amelyeket különleges emlékoszlopok, sztélék jelölnek – mondta el az eseményen a közlemény szerint Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója.
Mi, magyarok láthattuk már a Rákóczi-szabadságharc idején, és azóta számos alkalommal a történelmünk során, hogy amikor két nagyhatalom harcolt egymással, és mi szövetségesként harcba mentünk valamelyik fél mellett, abból a háborúból hazánk mindig vesztesként került ki. Ezért is fontos, hogy ma a béke mellett ‘harcoljunk’, és hazánk a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktusból mindenáron kimaradjon – tette hozzá a főigazgató a NÖRI és Romhány Önkormányzata által közösen szervezett ünnepségen.
Balla Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője az avatóünnepségen kiemelte: a szabadság, a haza olyan fogalmak a magyar történelemben, amelyek mindig igazodási pontot jelentettek. Amikor tőlünk néhány száz kilométerre háború zajlik, akkor tudnunk kell, hogy emellé a két szó mellé másik két szó is kell, hogy a szívünkbe íródjon, ez a béke és a biztonság. Hozzátette: a romhányiak mindennapjában ott él II. Rákóczi Ferenc, ezért megérdemlik, hogy ez a hely történelmi emlékhely legyen.
Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy habár mi most élünk itt, de fontos a múlt és a jövő generációit is bevonni a nemzeti emlékezetbe, mert így válik teljessé a magyarság.
Ma azért különösen fontos ez, mert néhány évtizeddel ezelőtt nem lehetett emlékezni, és azért is, mert egy olyan világban élünk, ahol a közösségek, a család, az egyházak és a nemzet szerepét csökkenteni akarják. A nemzetköziség eszméje volt fontos az elmúlt évtizedekben, mi azonban a nemzetek közösségéért dolgozunk.
Rákóczi Ferencről szólva azt emelte ki, hogy elsősorban a hazaszeretet hajtotta, és ez az, amit nekünk is magunkévá kell tenni és át kell adnunk a gyermekeinknek, mert a haza az a terület, ahol él a nemzet. Nekünk ezért is kell emlékeznünk, hogy ennek a hazának is jövőt biztosítsunk – mondta, hozzátéve: meg kell tanulnunk a romhányi csata történetéből, hogy amikor győzelemre állunk, nem szabad elbízni magunkat, mert az elbizakodás minden harcban nagy veszélyt jelent.
Vezér Attila polgármester, Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete fõigazgatója leleplezi a romhányi csatamező történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét a Rákóczi-obeliszknél, 2022. március 26-án. (Fotó: MTI/Komka Péter) 
A romhányi csatamező történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélé az avatásán a Rákóczi-obeliszknél, 2022. március 26-án. (Fotó: MTI/Komka Péter)
Mint a közleményben kiemelik, a romhányi csatamező a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentős csatájának helyszíne. A Rákóczi-szabadságharcban kevés nyílt ütközetet vívtak, és még ennél is kevesebb helyszín maradt Magyarország határain belül. A nyílt ütközetek szinte kizárólag császári győzelemmel zárultak. Az 1710. január 22-én megvívott romhányi csata végkimenetelét azonban mindkét fél győzelemként hirdette a maga részéről. A csata kiemelkedő példája a lengyel-magyar barátságnak is a kurucok oldalán nagy számban harcoló lengyelek révén. Minderre tekintettel Romhány település lakossága aktívan ápolja a Rákóczi-emlékezetet.
