Növelni kell a szülőföld megtartó erejét, mert az elmúlt harminc évben 25 millió munkavállaló távozott Nyugat-Európába Kelet- és Közép-Európából, és ez az elvándorlás legalább ezermilliárd eurójába került az érintett országoknak – erről is beszélt Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Salgótarjánban.
A Nógrád Megyei Önkormányzat a XV. Nógrádi Megyenap alkalmából tartott ünnepi közgyűlést, melyen Kövér László kifejtette: statisztikai adatok szerint 1990 óta a tágan értelmezett Kelet- és Közép-Európából 25 millió 25 és 45 év közötti munkavállaló hagyta el szülőföldjét a máshol megszerezhető magasabb munkajövedelmek miatt.
A házelnök hangsúlyozta: az előttünk álló időkben a politika egyik legfontosabb eredményességi mércéje az lesz, hogy mennyire tudja növelni a szülőföld gazdasági megtartó erejét, mennyire tudja elérni, hogy pénzügyi értelemben is racionálissá váljon visszatérni azoknak, akik elmentek, és maradni azoknak, akik fontolgatják a távozást.
Kövér László hozzátette, a Világbank becslései szerint 2050-ig további 20 millió munkavállaló távozhat Nyugatra. Mint mondta, ez a nyugat-európai „kannibál munkaerő-politika” szakértői becslések szerint legkevesebb ezermilliárd eurójába került a keleti országoknak és adófizetőiknek, ennyi közpénzbe került kiképezni a hazájukat elhagyókat.
Ezen valóság ismeretében minden Kelet- és Közép-Európai uniós tagállamnak és polgárainak joguk van önérzetesnek lenni akkor, amikor Brüsszel zsarolja őket az uniós támogatásoknak mondott pénzekkel vagy a világjárvány utáni helyreállítást célzó hitelekkel – fogalmazott.
Kiemelte: a szülőföld megtartó ereje nem csak gazdasági kérdés, és emlékeztetett, hogy az Országgyűlés 2020. június 4-én elfogadott határozatában kezdeményezi, hogy a szülőföld otthonosságának megőrzéséhez, illetve az anyanyelvhez és a nemzeti kultúrához való jog képezze tartalmát egy új emberi jognak, a nemzeti önazonossághoz való jognak, és ezt emeljük az egyetemes emberi jogok részévé.
Kövér László Salgótarjánban kifejtette: a nógrádi megyenap a palóc szülőföld szeretetének napja is, és ezt a napot a Rákóczi szabadságharc alatt tartott 1705-ös szécsényi országgyűlésre emlékezve is ünnepeljük.
Akkor Nógrádra figyelt az egész nemzet – mondta, hozzátéve: a térség fontos szerepet játszott 1920-ban is, amikor az országgal együtt Nógrádot is megcsonkították. Elvesztette közlekedési és gazdasági kapcsolatainak nagy részét, az ország közepéből az ország egyik sarkává vált. De az életképtelenségre szánt Magyarország helyreállításában a korabeli nógrádiak is példát mutattak – hangoztatta.
Kövér László beszéde végén úgy fogalmazott: „Ha kiállunk önmagunkért és mindazokért, akikkel összetartozunk, ha kitartunk nyelvünk és kultúránk, hitünk és szülőföldünk mellett, ha nem engedjük, hogy újra távoli birodalmi központokban döntsenek a sorsunkról, ha nem engedjük, hogy visszatérjenek a hatalomba azok, akik egyszer már tönkretették hazánkat, akkor biztosítani tudjuk, hogy a bizonytalanságokkal terhelt nagyvilágban és Európában Magyarország fejlődő, a magyar nemzet pedig lélekszámban és lélekben egyaránt gyarapodó pályán maradjon.”
Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a magyarság a szabadság, és az önfeláldozástól sem félő függetlenség népe, a nógrádiak pedig igencsak részt vállaltak az áldozatokból. A példaként említette az 1956. december 8-i sortüzet, hozzátéve, hogy a helyszín ma már történelmi emlékhely, örök mementó.
A József Attila Művelődési és Konferencia Központ színháztermében tartott ünnepi közgyűlésen részt vett házigazdaként Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere, Becsó Károly, Balla Mihály és Becsó Zsolt, a megye országgyűlési képviselői, Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, és Csúz Péter, a Besztercebánya Megyei Önkormányzat elnöki megbízottja is – tudósít az MTI.
