A napokban közzétette a Miniszterelnöki Kabinetiroda az év eleji lakossági számadatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján, melyből kiderül: az előző három évhez hasonlóan a tavalyi esztendőben is mintegy félezer fővel csökkent Salgótarján lakosságszáma.
A nyilvántartás szerint 2026. január elsején 31 327-en laktak a nógrádi megyeszékhelyen, mely 533 fős, 1,7%-os csökkenést jelent a 2025 eleji adatokhoz képest. A visszaesés hasonló mértékű az előző éviekhez, 2024, 2023 és 2022 folyamán egyaránt mintegy ötszáz fővel csökkent a salgótarjáni lakcímmel rendelkezők száma. A negatív rekordot a 2021-es év jelentette, amikor 916 fővel lett kevesebb a város lakóinak száma. A megyeszékhely lakosságszáma az 1980-as évek második felében volt a csúcson, bő 50 ezer fővel.
A lakosságszám visszaesése a város elöregedéséből és az elvándorlásból egyaránt fakad. Azonban, amíg például a 1990-es években a csökkenésért fele-fele arányban volt felelős a születések számától magasabb halálozás – vagyis a természetes fogyás – és az elvándorlás, mostanra a statisztikák alapján már előbbi a hangsúlyosabb probléma. A megyei adatok is ebbe az irányba mutatnak: a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a vármegyék című kiadványa szerint 2024 folyamán mintegy 1300 fővel csökkent Nógrád vármegye lakossága a természetes fogyás következtében, míg a belföldi vándorlásra vonatkozó adatok alapján az elvándorlás miatt bő 300 fővel lett kevesebb szűkebb régiónk lakosainak száma.
A személyiadat- és lakcím-nyilvántartás számait az előző években is rendre megvizsgáltuk, és minden alkalommal megjegyeztük, hogy Salgótarján valós lakosságszáma szinte biztosan még ennél is alacsonyabb. A lakosság egy része vélhetően életvitelszerűen, heti – vagy akár több heti – ingázóként lényegében máshol él, csak a lakcíme van Salgótarjánban. Ezt támasztja alá a 2022-es népszámlálás is, mely szerint 2022 októberében 31 312-en nyilatkoztak úgy, hogy a nógrádi megyeszékhelyen élnek.
