Az egyes települések közösségeinek adottságait, illetve fejlődését vizsgálta az Egyensúly Intézet a közelmúltban megjelent „A jövő települései Magyarországon” című tanulmányában. Mint ismertették, az Egyensúly Intézet 2023-ban saját indexet dolgozott ki, amely önkormányzati ciklusokon átívelően teszi lehetővé a közösségek adottságainak és fejlődésének adatalapú értékelését, a települések, illetve a fővárosi kerületek egymáshoz viszonyított helyzetének nyomon követését.
Szakértői csapatuk összesen 53 olyan indikátort válogatott ki, illetve állított elő, mely képes megragadni egy-egy közösség fejlettségének, élhetőségének legfontosabb aspektusait. Fontos szempont volt, hogy a releváns adatok legalább nyolc éven keresztül és minden vizsgált településre vonatkozóan rendelkezésre álljanak. A településindex véglegesítésekor számos mértékadó indikátor legfrissebb adata 2021-ből származott, így az Egyensúly Intézet ezt az évet jelölte meg vizsgálata végső időpontjául – olvasható a tanulmányban.
A vizsgálat során egyebek mellett az ingatlanárakat, az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelmet, a diplomások arányát és a bűncselekmények számát is figyelembe vették, de számított például az utak kiépítettsége, a kulturális rendezvények látogatottsága vagy épp az egy házi- és gyermekorvosra jutó lakosok száma is.
Az Egyensúly Intézet településindexe különböző kategóriákban rangsorolta az egyes településeket. Salgótarján a vármegyeszékhelyek között az utolsó, 18. helyen végzett, 31,6 ponttal. 2014-hez képest 7,4 indexpontot sikerült javítania, a fejlődés tekintetében a 16. lett, megelőzve Békéscsabát és Szekszárdot.
A vármegyeszékhelyek között az első helyen, 71,4 ponttal Székesfehérvár végzett, a második Győr (59,4 indexpont), míg a harmadik szomszédos vármegyénk központja, Eger (58,3 indexpont) lett. A legnagyobb fejlődésen 2014 óta Székesfehérvár (+16,8 indexpont) ment át, melyet Zalaegerszeg (+15,5 indexpont), majd Kecskemét (+14,6 indexpont) követ.
A kisvárosok és nagyobb községek rangsorában Nógrád vármegyén belül Balassagyarmat kapta a legnagyobb, 40,6-es pontszámot, mellyel országosan a 29. helyet szerezte meg. Ugyanebben a kategóriában Pásztó (36,2 indexpont) a 75., Szécsény (32,1 indexpont) a 140., míg Bátonyterenye (31 indexpont) a 152. lett az országban. Szűkebb régiónk egyetlen 5 ezer fő alatti városa, Rétság (36,4 indexpont) a kistelepülések között a 154. helyen végzett.
Úgy fogalmaztak: a településindex célja nem valamiféle abszolút teljesítménysorrend megállapítása vagy a politikai verseny befolyásolása, hanem a szakembereik által kiemelten fontosnak tartott területekre vonatkozó trendek megragadása és lehetséges fejlesztési irányok kijelölése volt.
