Csaknem másfél ezer fővel csökkent Nógrád vármegye lakosságszáma egy év alatt – derül ki a Belügyminisztérium személyiadat- és lakcím-nyilvántartásából.
Szűkebb régiónkban a 2024. január elsejei adatok szerint 188 470 fő élt, ez közel 0,8 százalékos, 1425 fős csökkenést jelent 2023 elejéhez képest. A visszaesés mértéke a tavalyi évhez viszonyítva ugyan kis mértékben, de nőtt: 2022-ről 2023-ra közel 1130 fővel, 0,6 százalékkal csökkent Nógrád lakóinak száma.
A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján a halálozások és a születések egyenlegét adó természetes fogyás hozzávetőlegesen 1200 fővel csökkentette Nógrád lakosságszámát, ez alapján a visszaesés jelentős részét nem az elvándorlás, hanem az alacsonyabb születésszám és a magasabb halálozási szám okozza.
A városokban és a falvakban is kevesebben élnek
A vármegye hat városában összesen 74 356-an élnek a január elsejei adatok szerint, ez 963 fővel kevesebb a tavalyihoz képest, a csökkenés mértéke azonban valamivel kisebb volt, mint az előző évben. Salgótarján lakosainak száma 458 fővel csökkent 2023 januárjához képest, így a vármegyeszékhelyen 32 364 főnek van bejelentett lakcíme.
A további öt nógrádi város lakossága egyaránt csökkent: Balassagyarmaton 178 fővel (1,26 százalékkal, 13 931 főre), Bátonyterenyén 127 fővel (1,1 százalékkal, 11 441 főre) csökkent a lakosság száma, míg Pásztón 92 fővel esett vissza a helyiek száma (1,05 százalékkal, 8 666 főre). A vármegye legkisebb városában, Rétságon 2024 elején 39 fővel kevesebben éltek, mint egy évvel ezelőtt (1,48 százalékkal, 2 600 főre csökkent a lakosságszám), Szécsényben pedig 69 fővel esett vissza a lakók száma (1,27 százalékos csökkenés után 5 354-an élnek itt).
Jelentősebb változást a falvak esetében figyelhetünk meg: míg 2022-ről 2023-ra szűkebb régiónk községeinek összlétszáma 46 fővel gyarapodott, addig 2023-ról 2024-re 462 fővel csökkent, így Nógrád 125 falvában összesen 114 114-en élnek.
A falvak közül 48 lakosságszáma nőtt, míg 74 községé csökkent, stagnálást ezúttal háromban: Bercelen, Bokoron és Vizsláson figyelhetünk meg.
A falvak közül a legnagyobb mértékben Endrefalva bővült, itt 28 fővel éltek többen január elsején, mint 2023 elején, a község lakosságszáma 1226-ra nőtt. Endrefalvát Nógrádkövesd (629 fő) követi 26 fős bővüléssel, míg Berkenyén (773 fő) 23, Szalmatercsen (486 fő) pedig 20 fővel nőtt a helyiek száma. Az ötödik helyen, plusz 19 fővel Hugyag (894 fő) áll.
A legtöbb lakót a nógrádi községek közül Szügy vesztette 2023 januárja óta, itt a 41 fős csökkenés után jelenleg 1422-en élnek. A negatív lista második helyén Mátraverebély áll, a település lakóinak száma 38 fővel, 1808-ra csökkent, míg a harmadik helyezett Karancsalján 33 fővel élnek kevesebben, így lakosságszáma 1475-re esett vissza. Ezután következik Karancsság (1273 fő) 29 fős csökkenéssel, majd Diósjenő (2977 fő), ahol 28 fővel élnek kevesebben, mint 2023 januárjában.
Salgótarján környékén is csökkent a lakosságszám
Salgótarján lakosságszámának csökkenése kapcsán korábbi elemzéseinkben is megvizsgáltuk, mennyiben befolyásolhatta a visszaesés a környező falvak lakosságszámát, hiszen felvetődhet, hogy a salgótarjániak egy része ezekbe a községekbe költözött.
Ahogy tavaly, úgy idén is megállapítható, hogy összességében tovább csökkent a kilenc érintett település – Cered, Bárna, Mátraszele, Kazár, Vizslás, Nagykeresztúr, Kishartyán, Karancsalja és Somoskőújfalu – lakosságszáma. Míg 2023-ben 10 425-en, addig idén januárban 10 365-en éltek ezeken a településeken, ez 60 fős visszaesést jelent – ez egyébként jóval kevesebb a 2022-ről 2023-ra történt, 105 fős csökkenésnél. A kilenc település közül öt lakosságszáma csökkent, Vizslásé stagnált, míg bővülést Bárna (17 fővel 979-re nőtt), Cered (13 fővel 1057-re nőtt) és Kishartyán (7 fővel 543-ra nőtt) tud felmutatni.
A Karancs-völgyben ugyancsak tovább csökkent a helyiek száma, a négy települést – Karancsalját, Karancsberényt, Karancskeszit és Karancslapujtőt – összesen 52 fővel kevesebben lakják, mint egy évvel korábban. Az utóbbi években a visszaesés egyre nagyobb mértékű: 2021-ről 2022-re még csak 10 fővel csökkent a Karancs-völgyben ezen településein élők száma, 2022-ről 2023-ra pedig 21 fővel.
Fontos megjegyezni, hogy a tavalyi évben a visszaesést erősen tompította Karancskeszi, ahol ekkor 41 fővel nőtt a lakosságszám. Ezzel ellentétben 2024-re Karancsalja (1475 fő) lakosságszáma 33 fővel, Karancsberényé (743 fő) pedig szintén jelentősebben, 20 fővel csökkent, de 3 fővel kevesebben laknak Karancslapujtőn (2516 fő) is. Mindeközben Karancskeszi (1790 fő) bővülése a tavalyinál jóval visszafogottabb, mindössze 4 fős volt.
