A tavalyi 99 ezerrel szemben ezúttal több mint 126 ezren jelentkeztek a magyar felsőoktatásba – közölte a kulturális és innovációs miniszter hétfőn Budapesten, a felsőoktatási képzések jelentkezési eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. Csák János úgy fogalmazott, az emelkedés azt jelenti, hogy nőtt a felsőoktatási képzési rendszer vonzereje. Szerdán a részletes statisztikákat is megjelentette az Oktatási Hivatal, amiből kiderült: az Óbudai Egyetem (ÓE) salgótarjáni kampusza iránt az országos arányt is meghaladja az érdeklődés növekménye.
Tavaly ilyenkor 98 felvételiző lajstromában lett megjelölve az ÓE Salgótarjáni Képzési Központ és Kutatóhelye (SKKK) által kínált valamelyik képzés, az itteni szakok 30 jelentkező esetében szerepeltek az első helyen. Ezúttal 167 felvételiző elképzeléseibe illett bele a Salgótarjánban kínált képzések valamelyike, 57 esetben az első helyen megjelölve.
Az egyetlen negatívum a kínálatban most debütált villamos üzemmérnök képzési lehetőség, erre mindösszesen öt jelentkező van (közülük egyetlen az első helyes). A már hagyományosan kínált mérnökinformatikus képzés esetében nappali munkarendben 17 (ebből öt első helyes), míg levelező munkarendben 108 (ebből 36 első helyes) jelentkezést mutatnak a felsőoktatási felvételi eljárás jelentkezési számai. A gazdálkodási és menedzsment, illetve a kereskedelem és marketing képzések nagyjából a tavalyival azonos érdeklődést könyvelhettek el: 18 (ebből kilenc első helyes) és 19 (ebből hat első helyes) jelentkezővel.
Székyné Sztrémi Melinda, az ÓE SKKK igazgatója a 3100.hu megkeresésére úgy fogalmazott: országos átlagban is emelkedett a jelentkezők száma, ez az Óbudai Egyetem egészére is igaz, a Neumann János Informatikai Kar pedig kiemelkedik a tavalyi számokat 40 százalékkal meghaladó jelentkezési többlettel. Az ezen karon kínált salgótarjáni mérnökinformatikus képzés esetében ettől is erősebb a növekmény: amíg tavaly 50 (ebből 12 első helyes) jelentkező volt az eljárás ezen szakaszában, idén 125 (közülük 41 első helyes) – ismertette.
A salgótarjáni központ igazgatója a markáns növekmény kapcsán azt mondta: ez a képzés 2018 óta elérhető Salgótarjánban, most már „hagyománya van”. Arra is emlékeztetett ugyanakkor, hogy 2020-tól ezt a képzést csak levelező munkarendben hirdették meg, a nappali lehetőség most jelent meg újból, így ez még láthatóan kevésbé volt vonzó.
Kiemelte ugyanakkor, hogy az Óbudai Egyetem Budapesten csak nappali és esti munkarendben kínál mérnökinformatikus képzést, a térségi érdeklődőkön felül így az Óbudai Egyetem égisze alatt levelező lehetőséget preferálók ide koncentrálódtak. Székyné Sztrémi Melinda hozzátette: ez is igazolja, hogy egy olyan város, mint Salgótarján, akkor tud előre lépni a felsőoktatási lehetőségek terén, ha népszerű, de a fővárosban nem induló képzést is kínál.
Az ÓE SKKK igazgatója a gazdasági szakok iránti érdeklődésről azt mondta, ez némi szomorúsággal tölti el őket. Itt ugyanis nem változtak az arányok az elmúlt évhez képest, de prognózisa szerint egy csoportot itt is el tudnak majd indítani. Kérdésünkre jelezte, hogy az immáron új helyszínen, saját ingatlanban működő salgótarjáni központ idén is arra törekszik, hogy a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a nappali munkarendű mérnökinformatikus, de akár még a villamos üzemmérnök képzés esetében is legyen majd lehetőség újabb jelentkezőket fogadni a nyári pótfelvételi eljárás során, lehetőség szerint államilag finanszírozott helyekre is. Erről a későbbiekben születik majd fenntartói döntés – tette hozzá.
Csák János: több mint 126 ezren jelentkeztek idén a felsőoktatásba
Több mint 126 ezren jelentkeztek idén a magyar felsőoktatásba – közölte a kulturális és innovációs miniszter hétfőn Budapesten, a felsőoktatási képzések jelentkezési eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. Csák János elmondta, tavaly a jelentkezők száma még 99 ezer volt, az emelkedés azt jelenti, hogy nőtt a felsőoktatási képzési rendszer vonzereje. A kormány célja, hogy „gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos, magabíró családokból” álló nemzet éljen itt, a Kárpát-medencében – jelentette ki a miniszter, hangsúlyozva: minden egyes szakpolitikai intézkedés ezt szolgálja.
Csák János felidézte, az elmúlt öt évben a felsőoktatási rendszerben nagyon sok változtatást léptettek életbe, ezek azt szolgálták, hogy minél több jogosítványt adjanak oda a családoknak, a fiataloknak, és egyben kielégítsék Magyarország gazdasági és kulturális igényeit. A GDP folyamatosan, erőteljesen nő, és ehhez az kell, hogy a képzési rendszerben olyan képzési struktúrákat építsenek ki, amelyek szolgálják a gazdaságot – fűzte hozzá.
A miniszter emlékeztetett, ezért kezdeményezték tavaly – sok konzultáció után – a felvételi rendszer megváltoztatását, és ezért adtak több jogosítványt az egyetemeknek. Csák János kiemelte azt is, sokkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba hátrányos helyzetű járásokból, mint korábban. Külön örömtelinek nevezte, hogy a tanár, a tanító és az óvodapedagógus szakokra is a korábbinál többen jelentkeztek.
A részleteket ismertetve Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára arról beszélt, a megújult magyar felsőoktatásba 126 449-en jelentkeztek, az immár teljes elektronikus felvételi eljárás keretében. A megújított felvételi rendszer 27 százalékkal növelte a jelentkezői számot. Továbbá százezer olyan leendő hallgató jelentkezett, akinek nincs diplomája. Ez utóbbi szám 26 ezerrel nagyobb a tavalyinál, azaz az átlagot meghaladóan, 34 százalékkal nőtt a diplomával még nem rendelkező jelentkezők száma – közölte.
Az államtitkár elmondta, minden ötödik jelentkező műszaki, természettudományi, matematikai vagy informatikai területre szeretne bejutni. Hankó Balázs kiemelte: a magyar felsőoktatásban tizenegy egyetem „elitligás”, azaz a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában van.
A sajtótájékoztató után Csák János a témában tartott háttérbeszélgetésen az elmúlt hónapokban felvetődött kérdésekre reagálva az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy a felsőoktatásban ma csökken a lemorzsolódás, mind a hazai, mind a külföldi hallgatók esetében. Ez meglátása szerint annak tudható be, hogy az intézmények sokkal több gondot fordítanak a „diákjólétre”. A miniszter kiemelte azt is, hogy 2018-hoz képest kiugróan jó teljesítményt értek el az egyetemek, miután nőtt a publikációk száma.
Ugyancsak kritikákra reagálva Csák János azt mondta, nem igaz, hogy „inflálódna” az egyetemi tanárok kinevezési rendje. Kérdésekre válaszolva közölte, GDP-arányosan az európai uniós átlag felett költ Magyarország a felsőoktatásra a tavalyi és a tavalyelőtti adatok szerint. A stratégiai változások meghozzák majd az eredményeket, a felsőoktatásban két év alatt szemmel látható a javulás – jelentette ki Csák János, hozzátéve: a felsőoktatás átalakítása az egyik legnagyobb sikeres projekt az elmúlt 33 évben.
Hankó Balázs a háttérbeszélgetésen elmondta, a jelentkezők száma az alapképzésben emelkedett jelentős mértékben: míg tavaly 65 százalék jelentkezett alapképzésbe, idén ez az arány 70 százalék. Továbbá 74 százalékkal többen jelentkeztek a szakképzésből a felsőoktatásba, mint tavaly. Szólt arról is, hogy a „modellváltott” intézményeket választották a legtöbben (62 százalék). Közölése szerint idén mintegy 6 ezren jelentkeztek tanárnak, tanítónak, a tavalyi 4400-hoz képest. A legnépszerűbb képzési terület idén a gazdaságtudományi volt, 21 százalékkal.
