132 millió forintból alakíthat ki orvosi rendelőket az Acélgyári úton az önkormányzat

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat 34 millió forinttal, 132 millió forintra engedélyezi megemelni az Acélgyári út 32. számú épületbe tervezett rendelők kialakításának támogatását. Az önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban a város rendelkezésére bocsátott 9,2 milliárd forintos keret részeként kíván a közel száz éves épületben összesen négy rendelőt kialakítani.

Azt az Acélgyári úti épületet, melyben jelenleg is zajlik az egészségügyi alapellátás, a tulajdonviszonyok miatt nem lehetett bevonni a felújítási programba, ezért kellett másik épületet keresni. Ennek ismeretében az önkormányzat már ezen épület felújítására adta be a pályázatot. A projekttel kapcsolatos támogató döntés 2016 novemberében született meg, 98 millió forintos összeggel.

Az Acélgyári út 32. szám alatt helyeznék el a felújítást követően az 5. számú védőnői körzetet, az 5. számú vegyes fogorvosi rendelőt, a 9. számú felnőtt háziorvosi rendelőt és a 28. számú hajléktalanok ellátására működtetett háziorvosi rendelőt (mely az egyetlen engedélyezett hajléktalan személyeket ellátó praxis a megyében). A földszinten kapna helyet a védőnői körzet és a fogorvosi körzet rendelője, továbbá a működésükhöz szükséges további helyiségek, a négy rendelő személyzeti kiszolgáló egységei, valamint a mosdók és a babakocsi tároló. Az emeltre tervezik a két háziorvosi körzethez tartozó rendelőt és a működésükhöz szükséges helyiségeket, illetve a szennyes tárolót, a veszélyes hulladék tárolót és a gépházat.

A mai Acélgyári út első egyemeletes munkáslakásait 1875-ben építették. Az épületek alapja, lábazata ekkor még gyenge minőségű homokkő volt, így ez lett végül a legfőbb oka az 1931-es felújításoknak. Ezeknek a háztípusoknak az alapját a négyosztatú munkásház adta, amelyre emeletet terveztek, megtoldották egy belső lépcsőházzal és így alakult ki a nyolclakásos munkáslakóházak alaprajza. Az egykori Rimamurányi (ma Acélgyári) úton több is felépült egymás mellett belőlük. Az eredendően is nyolc családos munkáslakóházakat 1922-ben kezdték építeni – olvasható Várkonyi-Nickel Réka: A salgótarjáni acélgyár munkás-lakóházai (1871−1945) című tanulmányában.

Ilyen beruházásokat akadálymentesítéssel együtt lehet megvalósítani, mint azonban időközben kiderült, a felső szintek – a tervezett háziorvosi rendelők – megközelítése az épületen belül nem megoldható a mozgáskorlátozottak számára. Az egyetlen megoldást információink szerint egy külső lift építése jelenti, leginkább ez okozza a költségek megnövekedését.

A beruházást a Fidesz-KDNP frakciója többször bírálta a korábbi időszak közgyűlésein. Elsőként két évvel ezelőtt, amikor kiderült, hogy a vélt helyzettel ellentétben a projekt lebonyolításához nem teljes egészében rendezettek az épület tulajdonviszonyai. Ahhoz, hogy száz százalékban önkormányzati tulajdonba kerüljön a múlt század első felében épített ingatlan, egy magántulajdonost ki kellett vásárolni, ami – hosszabb alku után – 2,1 millió forintba került. Turcsány László fideszes frakcióvezető akkor úgy fogalmazott: “ez nem vissza a jövőbe, hanem előre a múltba”, valami más megoldást kellene találni, mint egy igen régi épületet felújítani. Fekete Zsolt polgármester akkor azon véleményének adott hangot, hogy a szóban forgó épület jó minőségben felújítható, megtartva azokat az esztétikai értékeket és építészeti megoldásokat, melyek meghatározzák az utca hangulatát.

A városvezető Turcsány László frakcióvezető Acélgyári úti jövőképre vonatkozó kérdésre akkor azt is hozzátette, hogy a már bontott épületek helyén véleménye szerint parkosítani kell, a másik oldali rész pedig akár műemlék jellegű is lehet. Az itt lévő házakból minél többet kellene megmenteni, polgárosítani, a kor építészetét, “fílingjét” megőrizve a belvároshoz csatolni – tette hozzá Fekete Zsolt.

 

3100.hu Fotók: Az Acélgyári út 32. számú épület, 2019 augusztusának elején