A fagypont alatti hőmérséklet hatására Nógrád vármegyében már több tó vize is befagyott. A jeges táj azonban csalóka lehet, ez a jég ugyanis még veszélyeket rejthet, sportolásra nem alkalmas – hívta fel a figyelmet Kapás Márton, a Nógrád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.
Kapás Márton elmondta: hogy ne legyen rossz vége a korcsolyázásnak, érdemes betartani néhány szabályt. Ahhoz, hogy biztonságosan elbírja a jég az embert, 10-12 centiméternél vastagabb jégréteg szükséges. Ez akkor jön létre, ha a hőmérséklet több napon keresztül -10 Celsius-fok alatt marad. Amennyiben nincs ilyen hideg, viszont korcsolyázni szeretnénk, inkább keressünk fel egy mesterséges korcsolyapályát – tanácsolta a szóvivő.
Ha tartós a hideg és befagynak a természetes vizek, akkor sem szabad akárhol jégre menni – emelte ki Kapás Márton.
Mint rávilágított, a természetes vizekben a jég alatt lehetnek meleg források, vagy olyan bomlási folyamatok mehetnek végbe, melyek hőt termelnek. Emiatt a jég üreges lehet, vagy eltérő lehet a vastagsága, akár egyetlen négyzetméteren belül is – hangsúlyozta a szóvivő.
Magyarországon minden vízfelületnek van egy kezelője, ez lehet az önkormányzat vagy egy horgásztársaság. Ezek feladata, hogy megmérjék a jég vastagságát, és megfelelő vastagság esetén kijelöljék a sportolásra alkalmas jégfelületet – magyarázta Kapás Márton.
Fontos, hogy csak a kijelölt területen szabad a jégre menni!
Nem tanácsos továbbá egyedül a jégre merészkedni, ugyanis ha többen vagyunk, tudunk egymásra figyelni, szükség esetén pedig segítséget tudnak hívni a többiek. Hasznos az is, ha a társaság több tagjánál is van feltöltött mobiltelefon, így ha baj történik, tárcsázni tudják a 112-es segélyhívó számot.
Az okostelefonokról indított segélyhívások esetében beazonosítható a tárcsázó tartózkodási helye, azonban nem árt, ha el tudjuk mondani, hová érkezzenek a tűzoltók és a mentők. Ennek érdekében tájékozódjunk róla, hogy hol vagyunk, hol is megyünk a jégre – mondta a szóvivő.
Ha már a jégre merészkedtünk, és recsegést, ropogást hallunk, azonnal feküdjünk hasra és próbáljunk meg a part felé hason csúszva eljutni. Minél nagyobb felülettel legyünk a jégen, ezzel is csökken a veszélye, hogy beszakad alattunk.
Ha mégis megtörtént a baj, és vízbe kerültünk, próbáljuk megőrizni nyugalmunkat és ne kapálódzunk, mert újra és újra be fog szakadni a jég ott, ahol megpróbálunk kimászni. Ehelyett nyugodt mozdulatokkal, a mellúszáshoz hasonlóan próbáljunk hassal felfeküdni a vízre, és igyekezzünk ráúszni a part felőli jégre. Ha valakinél van lakáskulcs vagy golyóstoll, ezeket egyfajta karomként, csákányként használva rá tudja húzni magát a jégre – javasolta Kapás Márton.
A szóvivő hozzátette: a legrosszabb forgatókönyv az, ha a jég alá kerül valaki. Ilyenkor felfelé nézve, a fény alapján tájékozódva meg kell keresni a léket. Ha valaki alatt beszakadt a jég, és segíteni akarunk neki, ne kezdjünk el meggondolatlanul rohanni felé, hiszen amellett, hogy a saját életünket kockáztatjuk, további beszakadásokat is előidézhetünk. Ha van a közelben létra, kötél, hosszú erős ág vagy nagyobb deszka, ezekkel megpróbálhatjuk kihúzni a bajba jutott embert, de akár összecsomózott ruhákkal is segíthetünk.
Kapás Márton végezetül aláhúzta: ha a környezetünkben valaki jeges vízbe esik, azonnal hívjuk a 112-es segélyhívó számot! A tűzoltók segítenek kihúzni a fagyos vízből a bajba jutottat, a mentők pedig ellátják őt.
