Különleges elismerésben részesült a Salgótarjáni Általános Iskola Petőfi Sándor Tagiskolájának pedagógusa, Somoskőiné Véninger Éva, akinek munkáját a napokban Varga Gábor-díjjal jutalmazták. A frissen díjazott pedagógus az elismerésről és az általa vezetett programokról is beszélt a 3100.hu-nak.
Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete 2013-ban alapította a Varga Gábor-díjat, melyet minden évben olyan pedagógusoknak ítélnek oda, akik a felterjesztő szülők szerint kiváló példát mutatnak a szülői közösséggel való együttműködésre.
A tanítónő már évtizedek óta oktatja a Petőfi alsós diákjait, immár több mint tíz éve vesz a Szitakötő programban, 2014 óta a Szitakötő mentorháló tagja, 2018 óta pedig a Future Memory programot is vezeti az iskolában.
Somoskőiné Véninger Éva a Szitakötő programról elmondta: 2008-ban az elsők között csatlakoztak a kezdeményezéshez, az első időszakban pedig számos szakember érkezett hozzájuk előadásokat tartani. Köztük volt Horgas Judit, a Szitakötő folyóirat szerkesztője, valamint Victor András természettudós, aki többek között hetedikeseknek és nyolcadikosaknak szóló biológia tankönyveket is írt.
A Szitakötő programhoz csatlakozó iskolák minden hónapban ingyen példányokat kapnak a negyedévente megjelenő Szitakötő gyereklapból, amely általában az évszakhoz kapcsolódó meséket és verseket tartalmaz. Mindig szerepel benne pályázati lehetőség is, amellyel a gyermekek könyveket, sőt, akár táborozási lehetőséget is nyerhetnek – ismertette a Petőfi pedagógusa.
Napjainkban a Petőfi már a program egyik bázisiskolája, így ide már nem érkeznek külsős előadók – a foglalkozásokat a pedagógusoknak kell megszervezniük, negyedévente pedig képes beszámolót is készítenek. Emellett szerveznek projektnapokat, a folyóirat cikkeit pedig más órákon is feldolgozzák – ezek közül számos anyagot bármilyen tanórán jól lehet hasznosítani. A foglalkozásokat Somoskőiné Véninger Éva vezetésével rendezik, aki ebben is igyekszik segíteni kollégáit.
2018-ban – ugyancsak Somoskőiné Véninger Éva vezetésével – az intézmény csatlakozott a roma lányok felzárkóztatását, iskolában tartását megcélzó Future Memory programhoz is. A program tíz lánnyal és két póttaggal indult: a tíz lány két éven keresztül ösztöndíjat kapott, cserébe nem bukhattak meg, és igazolatlan órájuk sem lehetett, emellett pedig a diákoknak és szüleiknek havonta egy-egy foglalkozáson is részt kellett venniük.
A Future Memory program szintén a Szitakötőhöz kapcsolódva jött létre, célja pedig az, hogy a hátrányos helyzetű gyermekekben olyan megoldásokat, terveket ismerhessenek meg az élet számos területén, mely a jövőben is meghatározó lesz számukra, és későbbi életük során is alapozhatnak majd ezekre. A nehéz sorsú gyermekekre ugyanis erősen hathatnak szüleik, nagyszüleik döntéseik, megoldásaik, ezek az emlékek pedig gyakran egy ördögi kört erősítenek, mely iskolaelhagyáshoz vagy korai gyermekvállaláshoz is vezethet.
A Varga Gábor-díjas tanítónő szerint a kezdeményezés sikeres volt: a szülők aktívan részt vettek a programokon, és vita nélkül, jól együtt tudtak dolgozni gyermekeikkel. A program sikerét igazolja az is, hogy a résztvevő lányok mindannyian továbbtanultak, ráadásul a középiskolából is visszatértek a foglalkozásokra. Mint mondta, pozitívak a visszajelzések, a fiatalok ugyanis úgy érzik, megbízhatnak benne, ami a foglalkozásokon szóba kerül, az pedig köztük marad, bármilyen problémával fordulnak hozzá.
Somoskőiné Véninger Éva éppen ezért a jövőben sem szeretné elengedni a Petőfibe járó lányok kezét. Véleménye szerint nagyon fontos, hogy ez a program folytatódjon, a lányok aktivitása megmaradjon, a továbbtanulásuk pedig biztosított legyen. A Future Memory program az idei évtől a PHERECLOS projekt részeként szerencsére folytatódhat, a foglalkozások fő célja most az, hogy felkeltse a tanulók figyelmét a természettudományok iránt.
A Varga Gábor-díjról Somoskőiné Véninger Éva azt mondta, hatalmas megtiszteltetésként tekint rá, és alig hitte el, hogy átveheti az elismerést.
Úgy gondolom, hogy én csak teszem a dolgom. Nem érzem úgy, hogy sokkal többet tennék, mint amennyit a lelkiismeretem vagy a hátterem megkívánna – fogalmazott a pedagógus.
Hozzátette azonban, hogy a digitális oktatás számára sem volt egyszerű, ugyanis éppen első osztályosokat tanított, így általában naponta 14-16 órát dolgozott. Mint mondta, a díjátadóra a szülők sajnos nem jöhettek el, és az sem volt megoldható, hogy az iskolában adják át az elismerést, ám a közös ünneplést mindenképp szeretnék majd pótolni.