Magyarország földrengés-veszélyeztetettség szempontjából legérzékenyebb területeit mutatja be az a térkép, amelyet a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet a GEOMEGA Kft.-vel közösen készített nagy mennyiségű geofizikai mérési adat, valamint műholdas földmegfigyelések felhasználásával.
A Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint négy évig tartó munka eredményeként készült el az a szeizmotektonikai térkép, amely országos skálán mutatja Magyarországon a fiatal és aktív törésvonalakat, a földrengések eloszlását és fészekmechanizmusát, a földrengés-veszélyeztetettség szempontjából legérzékenyebb területeket. A térkép alapjául szolgáló modellt a földkéreg szerkezete, a korábbi földrengések által létrehozott törésvonalak és kéregmozgások alapján készítették el a szakemberek.
A nyilvánosan elérhető térkép alapján a neotektonikus fázis, vagyis az utolsó 6-8 millió év során létrejött egyik ilyen törésvonal keresztülszeli Nógrád vármegyét, nagyjából a Diósjenő-Mátraszele vonalon.
Erre a vonalra szinte tökéletesen illeszkednek a 2010-es évek közepének lakosság által is érzékelt térségi földrengései, melyek Iliny, Cserhátsurány és Érsekvadkert közelében pattantak ki, 4,2-es legnagyobb magnitúdóval. Emellett a már hevesi Mátraballa közelében az elmúlt években regisztrált földrengések is erre a vonalra fűzhetők fel.
A közleményben kitértek arra is, hogy Magyarország földrengés-aktivitása közepes, ami azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi földrengés mérsékelt erősségű, csak azt, hogy a nagy rengések ritkák. A statisztikai vizsgálatok alapján 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengés Magyarországon átlagosan 40-50 évente fordul elő.
Egy-egy nagyobb földrengés beláthatatlan következményekkel járhat a kritikus infrastruktúrák sérülékenysége miatt. Ezért nélkülözhetetlen, hogy a kutatók tisztán lássák a nagyobb rengések okait, kialakulását, a tektonikai mozgások folyamatát és várható következményeit. A földrengések elleni védekezés leghatékonyabb módját a földrengésbiztos építkezés jelenti – ehhez nyújt majd segítséget a térkép, amely mind a helyi szeizmikus kockázatelemzések, mind pedig az országos léptékű infrastrukturális stratégiai tervezések alapjául szolgálhat.
A négy éven át zajlott, tavaly év végével zárult projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított bő 200 millió forintos támogatással, a Nemzeti Kiválósági Program pályázati program finanszírozásában valósult meg.
