Ünnepélyes keretek között hirdették ki a salgótarjáni városközpont megújítására kiírt ötletpályázat eredményeit hétfő délután a József Attila Művelődési Központban.
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az eseményen felidézte: amikor egy évvel ezelőtt Lázár János építési és közlekedési miniszterrel a városban jártak, nem látványt ígértek, hanem munkát, és célul tűzték ki, hogy egy éven belül a szakma legjobbjainak bevonásával elkészítsék a városközpont megújulásának terveit. A mai nap ezen ígéret teljesítésének bizonyítéka – mondta.

Az államtitkár arról is beszélt: sokan korábbi ipari városként tekintenek Salgótarjánra – ez bár igaz, nem teljesen, hiszen Salgótarján egyszerre modernista városkísérlet, történelmi település, tájba ágyazott völgyváros, és egy olyan hely, ahol a természet nem a város szélén kezdődik, hanem végig jelen van benne. Pontosan ezért alkalmas arra, hogy megvalósítsa mindazt, amitől jó egy városközpont.
„A jó városközpont nem átjáró, hanem maradásra bír, nem túlrajzolt, hanem arányos, nem betonfelület, hanem egy zöld rendszer, nemcsak építészeti kérdés, hanem életminőségi válasz. Ez a tervpályázat nem formákat kért, nem ikonokat keresett, hanem egy valós városi működést” – fogalmazott Lánszki Regő, egyúttal hozzátette: a kérdés az volt, hogyan lehet Salgótarján városközpontja emberléptékűbb, élhetőbb, zöldebb, úgy, hogy közben nem tagadja meg a saját múltját.
Az államtitkár szerint a beérkezett pályaművek legnagyobb erénye éppen az volt, hogy nem megjavítani akarták a várost, hanem kiolvasni belőle azt, ami benne van. Ahogy a bírálás során is többször elhangzott, tulajdonképpen nem városrehabilitációról, hanem revitalizációról van szó. „Fontos kimondani: úgy gondoljuk, hogy Salgótarján zöld város lesz” – szögezte le. Egy olyan városközpontot álmodtak meg, ahol a zöldfelületek nem elszigetelt foltok, hanem összefüggő rendszerként működnek, ahol a gyalogos mozgás értelmes, ahol a terek nem üresek, hanem a mindennapi élet helyszínei.
Lánszki Regő köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a munkában, végezetül pedig hangsúlyozta: biztos benne, hogy bár hosszú távú, de gyors döntéseken alapuló folyamat kezdődik meg Salgótarján életében.

Kreicsi Bálint polgármester köszöntőjében kifejtette: nem szabad megfeledkezni róla, hogy a város területén öt várrom is található, hogy itt van a világ első határon átnyúló geoparkja, a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság salgótarjáni irodája pedig éppen egy vulkáni kúp mellett található.
Az a környezet, ami körülvesz bennünket, már önmagában egy olyan hívószó, amit észre kell vennie mindenkinek, aki pedig észreveszi és eljön ide, annak egy kellemes otthont vagy turistacélpontot kell biztosítani – mondta Kreicsi Bálint, egyúttal pedig kiemelte: a cél az, hogy Salgótarján az aktív turizmus fellegvára legyen.
Megjegyezte: amikor városrevitalizációról van szó, egyaránt meg kell felelnie az itt élőknek, az ideérkezőknek, sőt azoknak is, akik csak a jövőben fognak itt lakni. Éppen ezért fontos, hogy a fiatalok is elmondják véleményüket a tervpályázatra érkezett elképzelésekről. A polgármester ezt követően Salgótarján Emlékérmet adott át az államtitkárságnak – mint rámutatott, ez egyúttal egy üzenetet is hordoz, hiszen az emlékérmen a „Salgótarján újjászületik” felirat olvasható.


A köszöntők után az eredményhirdetés következett. Megvételben részesült az EGYHETED STUDIO Kft., a Kazal Stúdió Kft., valamint a TŰZSZÜNET Nonprofit Kft. és alkotótársai közös terve. A harmadik díjat Kazi Zsolt, Fülöp Borbála, Gáspárdy Blanka Viktória és Pribil Ádám terve érdemelte ki, a második díjat pedig az AU.ROOM Építész Műhely Kft. és a 3Z Kft. közös tervének ítélték oda.
Az első díjat a SAGRA Építész Kft. terve nyerte el. Az Építési és Közlekedési Minisztérium közleményében azt írták, a nyertes pályamű Salgótarjánt a környező tájjal összhangban értelmezi újra: emberléptékű közösségi tereket, zöldfelületekkel tagolt városi tereket és világos központi struktúrát hoz létre, amelyek a városközpontot visszahelyezik természetes és városi szerepébe.
A pályaműveket januárban a Dornyay Béla Múzeumban is kiállítják, így azokat a nagyközönség is megismerheti.
