Szerdán késő délután nagyjából 30 környékbeli lakosnak nyílt lehetősége arra, hogy megtekintse az egykori acélgyár területét birtokba vevő, hulladékok kezelésével foglalkozó Éltex Kft. salgótarjáni telephelyét.
A nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint a cég tavaly novemberben kapott nem veszélyes hulladékok kereskedelmére, gyűjtésére és előkezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyt erre a helyszínre. Az ilyen engedélyek komplex környezetvédelmi, zöldhatósági dokumentumok, kiadásukhoz többek között a katasztrófavédelem és az önkormányzat is megteszi észrevételeit és kritériumait saját szempontrendszerei és vonatkozó rendeletei, feltételrendszerei alapján. Ezen felül az önkormányzat egy ponton önállóan is jelen volt a folyamatban: nyilvántartásba vette a telephelyet.
Miután felerősödtek – elsősorban – az ide érkező használt akkumulátorokkal kapcsolatos aggályok, a cég a bejárási lehetőséggel azt kívánta bizonyítani, hogy a lakosságnak nincs félnivalója. Fekete Zsolt polgármester mintegy két hete közösségi oldalán jelezte, hogy a kedélyeket borzoló városi szóbeszédekre reagálva tárgyalást kezdeményeztek az Éltex Kft. vezetőségével, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy a társaság Salgótarjánban nem foglalkozik akkumulátorok megsemmisítésével.
Az ide szállított akkumulátorokat felülvizsgálják, majd elszállítják, az eddigi hatósági ellenőrzések tapasztalatai alapján pedig nem folytatnak egészségre káros tevékenységet – írta a városvezető.
Azt ugyanakkor a polgármester is tényként adta közre, hogy a katasztrófavédelem tűzvédelmi hiányosságokat tárt fel a területen, míg egy nyilvános adatbázisból az derül ki, hogy márciusban a zöldhatóság a „hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok nem megfelelő teljesítése” miatt, „jogellenes hulladékgazdálkodási tevékenység folytatása ügyében” 1 millió 308 ezer forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a cégre.
Fekete Zsolt közlése alapján a cég azt is vállalta, hogy „a következő hetekben bejárásokat szervez azoknak a csoportoknak, érdeklődőknek, a sajtó munkatársainak, akik szeretnének megbizonyosodni arról, hogy a cég tevékenysége nem illegális, nem veszélyes”.
Végül csak a környékbeli lakosok egy csoportja mehetett be a telephelyre
Amint az a helyszínen kiderült: a sajtónak és a város más részein élőknek sem adódott lehetősége megtekinteni az üzemet. Turcsány László, a városrész önkormányzati képviselője a helyszínen azt jelezte: a maga részéről a környékbeli lakosok számára egyeztette le a bejárás lehetőségét. Vass Zoltán ügyvezető igazgatóval helyben egyeztetve hozzátette: akik ebbe a körbe tartoznak és most nem fértek be a megbeszélt létszámkeretbe, azoknak két héten belül egy újabb alkalmat fognak biztosítani.
A helyszínen összességében a falakon kívül maradt helyi sajtón túl mintegy 60-70 érdeklődő lehetett jelen, közülük mintegy 30 fő mehetett be kísérettel a telephely területére. A helyszínre egy civil szervezésű „lakossági fórumot” is meghirdettek, amelynek néhány percében lényegében az aggályokat és a telephely működésével kapcsolatos kérdéseiket ismertette annak szervezője.
A bejárásra lehetőséget kapott egyik környékbeli, Jónásch körúti lakos az eseményt követően a 3100.hu-nak azt mondta: a cégvezetőnek érezhetően az volt a célja, hogy mindenkit megnyugtasson, ezt a helyzet megfelelő kezelésével nagyrészt el is érte. A megmutatott helyszínen a beengedettek közül bárki és bármit kérdezhetett, a felvetések többségére érdemi válasz érkezett. Az általunk megkérdezett összesen három résztvevő az eseményt egyaránt kulturált hangvételűnek, konstruktívnak és hangos szó nélkülinek jellemezte.
A résztvevők meghatározórészt raklapokon deponált akkumulátorokat láttak a helyszínen. Az elhangzott ismertetés szerint ezek celláit vizsgálják; lemerítés nem zajlik, mert már ilyen állapotban érkeznek; azokat a vizsgálat eredményétől függően szortírozzák és továbbszállítják. A rossznak minősített termékek esetében elsősorban a bátonyterenyei feldolgozóüzem a célhely,
az akkumulátorokat Salgótarjánban nem bontják meg, itt csak a tárolás és az állapofelmérés engedélyezett.
A céggel és az akkumulátorokkal kapcsolatban a közhangulatot leginkább meghatározó kérdés egy esetleges tűzeset során keletkező szennyezés. Az ezt firtató kérdésekre részint kitérő válasz érkezett, miszerint az Éltex Kft. jelentős tőkét fektetett és fektet a salgótarjáni telephelybe, hosszútávú tevékenységben gondolkodnak itt, így a cégnek is az az elemi érdeke, hogy ne károsodjon se saját vagyonuk, se a telephelyet környező vagyon. Egy másik megkérdezettünk a 3100.hu-nak azt mondta, hogy az érdeklődők egy csoportja számára egy speciális tűzoltókészüléket is bemutattak a helyszínen.
Arról is szó esett, hogy az egykori gyárterülethez hozzájutó Éltex Kft.-nek a nyomott vásárlási árért „cserébe” vállalnia kellett a rekultivációt. Vass Zoltán ezt 1-3 éves időtávon, összességében mintegy 2 milliárd forint költségigényű folyamatként írta le.
A bejárás során az is elhangzott, hogy a telephelyen foglalkoztatni kívánt munkavállalók száma potenciálisa 80 fő. Az igazgató többször is hangsúlyozta: nem végeznek hulladékfeldolgozást vagy megsemmisítést; a hulladékkezelési tevékenységet azonban a jövőben a papír, a fa, a műanyag és a fémhulladékokra is szeretnék kiterjeszteni. Szortírozás, őrlés, tömörítés, majd granulátumként történő zsákolás – vagyis begyűjtés, fizikai kezelés és további felhasználásra történő elszállítás lesz a tevékenységük.
Terveznek hulladékátvevő udvart is nyitni azokban az említett frakciókban, melyeket kezelni fognak. Színesfém esetében vasúttal fogják elszállítani a szortírozott anyagot, a többi frakció esetében pedig kamionokkal. A közúti szállítás napi 24 darab 24 tonnás teherautóban maximalizált.
A közeli lakókat közvetlenül érintő felvetésekre és igényekre az igazgató a gyárterület melletti lépcső és az ahhoz vezető járda felújítására, továbbá a régi, napjainkra szintén balesetveszélyessé vált kerítések elbontására tett ígéretet. Ismertetése szerint ugyanez a sors vár minden olyan egykori gyárépületre is, melyeknek nincs és a tervek szerint nem is lesz funkciója.
„Aki itt él, reálisan nem gondolhatta, hogy egyszer csónakázó tó lesz a gyár helyén”
A 3100.hu-nak nyilatkozó egyik résztvevő kérdésünkre arra is kitért, ha valaki a volt acélgyár mellett él, nyilvánvalóan tisztában kellett legyen vele eddig is, hogy egy ilyen mértékben szennyezett területen sportpálya vagy csónakázó tó sosem lesz. A helyszín iparterület volt és ma is ilyen besorolású, ugyanakkor tény, hogy senki sem szívlel ilyen tevékenységet a „szomszédjában”. A cég jelenléte a fennálló aggályok mellett egyben a hosszútávú hasznosítás és a terület rendezésének, kármentesítésének ígéretével kecsegtet.
A környéken élők azonban akkor tudnak valamennyire megnyugodni, ha a működés transzparens és mindenben megfelel a jogszabályi feltételeknek.
Nem segíti ugyanakkor a helyzet elfogad(tat)ását az sem, hogy amíg az acélgyár működésében is bőségesen volt környezeti kockázat, addig az a vállalat munkavállalók ezreit foglalkoztatta, stabilitást adva a városnak, de leginkább a városrésznek. Ezt ugyanakkor erről a cégről – megismerve tervezett tevékenységét és munkavállalói létszámát – nehezen lehet elképzelni.
A cég párbeszédre törekvését jelzi, hogy rövid időn belül egy sajtónyilvános lakossági fórum megszervezésére is ígéretet tettek. Azt a beszámoló szerint Vass Zoltán is elismerte: bár a városvezetéssel folyamatosan egyeztettek, nem jól tették, hogy a lakosság felé csak most nyitottak.
