„Jó itt lenni Nógrád vármegyében, ahol őrzik a hagyományokat, ahol a magyar vidék a maga teljességében jelenik meg” – mondta Harrach Péter országgyűlési képviselő, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke múlt szombaton, a Nógrád Vármegyei Önkormányzat ünnepi közgyűlésén, melyet a vármegyenap keretében tartottak Kazáron.
Harrach Péter felidézte: amikor az országgyűlés arról döntött, Madách-emlékévvé nyilvánítják 2023-at, elsőként mindenkinek Az ember tragédiája jutott eszébe, főként annak utolsó mondata: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál”. A képviselő szerint ez a mű, akárcsak a görög tragédiák, nyitottsággal zárul és reményt ad a legszomorúbb helyzetekben is. Ez azt üzeni, hogy – elsősorban a gyermekeink és unokáink jövője miatt – reménnyel nézzünk a mai világra is, melynek látjuk sajátosságait, a nyugati társadalom hanyatlását, azokat a sokszor természetellenes és bizarr jelenségeket, melyekre Európában és Amerikában is vannak példák – fogalmazott.
Harrach Péter hangsúlyozta, a küzdelem és a bizalom fontos: sose adjuk fel és bízzunk a gondviselésben, hogy a remény továbbra is él. A képviselő úgy folytatta: nem csak Madáchra és Az ember tragédiájára, de az 1705-ös szécsényi országgyűlésre gondolva Rákóczira is emlékezhetünk, akihez méltó volt a vezérlő fejedelem cím.
Amikor ünneplünk és visszatekintünk a múltunkra, az nem csak fejhajtás, hanem példaképek szemlélete is – Nógrádnak ilyen lehet Madách Imre és II. Rákóczi Ferenc is – magyarázta a képviselő, aki bízik benne, hogy a következő generáció világában az olyan erények, mint a politikai érettség, a küzdelem és a bizalom, eredményt hoznak.
Gecse Ákos, Kazár polgármestere mindenekelőtt elmondta: nagy öröm számára, hogy idén településük adhat otthont a Nógrádi Vármegyenapnak, illetve az ünnepi közgyűlésnek. Mint felidézte, Kazár hagyományai, épített, kulturális és természeti öröksége évszázados múltra tekintenek vissza. A helyiek számára nagyon fontos feladat a hagyományőrzés, hiszen a gyermekek kötődése ezen értékek megismerésével alakul ki szülőfalujuk iránt.
A kazáriak azt vallják, hagyományaikat nem csupán őrizni, hanem éltetni kell, át kell örökíteni azt a jövő nemzedéke számára – fogalmazott Gecse Ákos, aki szerint ennek megvalósításához van egy olyan aktív, élő közösségük, mely a népművészeti és a gasztronómiai hagyományok terén minden szükséges tudással rendelkezik.
A polgármester hozzátette: fontos, hogy legyen a vármegyeieknek, a nógrádiaknak is ünnepe, melynek idén Kazár adhat otthont. Mint mondta, az eseményt több hónapos felkészülés és rengeteg munka előzte meg, az ebben résztvevőknek pedig köszönetét fejezte ki a község első embere.
Becsó Zsolt: a nógrádiak identitásáról szól a vármegyenap
Becsó Zsolt, Kelet-Nógrád országgyűlési képviselője beszédében kifejtette: ez a nap a nógrádiak identitásáról szól, arról, hogy mit gondolunk, és milyen képet alkotunk magunkról, mit tartunk értéknek és mi az, amire őszinte szívvel lehetünk büszkék.
Mint mondta, lehet, hogy kicsik vagyunk és kevesen vagyunk, de semmivel sem vagyunk alábbvalóak, mint azok, akik a fővárosban vagy látszólag fejlettebb vidéken élnek.
Egyenes derék, felemelt fej, csibészes mosoly és stratégiai nyugalom – ez Nógrád – fogalmazott Becsó Zsolt.
A honatya arról is szólt, miért épp szeptember közepén tartják minden évben a Nógrádi Vármegyenapot. Mint emlékeztetett, 1705. szeptember 12. és október 4. között rendezték meg a szécsényi országgyűlést, az itt elfogadott törvényekre gondolva pedig méltán tekinthető Nógrád az új állam bölcsőjének. Itt választották vezérlő fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet is – ez olyan történelmi cselekedet volt, melyre történő megemlékezés alkalmas egy ezeréves, múltjára büszke vármegye napjának megtartására – mondta Becsó Zsolt.
Végül, de nem utolsó sorban arról is beszélt, miért éppen Kazár ad otthont az eseménynek. A képviselő szerint Kazár Nógrád vármegye egyik legérdemesebb települése, mely az írásos források alapján már 1221-ben is létezett, régészeti kutatások alapján azonban arra lehet következtetni, hogy jóval régebb óta lakott e vidék. Becsó Zsolt kiemelte a falu értékeit is, köztük a Kézműves házat, a különféle kiállításokat, a Tájházat, valamint a laskát, mely köré országszerte híres fesztivál is szerveződik. A honatya szerint a leghíresebbé ugyanakkor a 20 millió éves riolittufa erózió teszi a falut, melyhez hasonló mindössze hat található a világon.
Nincs határ Palócországban Besztercebánya megye alelnöke szerint
Budai László, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja, Erdőkört szülöttje beszédében azt mondta: először jár Kazáron, és örül, hogy eljött, ugyanis egy büszke, élni akaró, hagyományait őrző, igazi közösséget lát az általa ékszerdoboznak nevezett településen. Mint kiemelte, nekünk, nógrádiaknak valóban olyan értékeink vannak, amik csak a miénk, és nagyon büszkék lehetünk rá.
Budai László egy felajánlást is tett a Rákóczi Szövetség és a Magyar Nemzeti Múzeum által meghirdetett Madách-vetélkedő kapcsán: a legjobb Nógrád vármegyei, illetve a legjobb, Nógrád vármegye történelmi területéről jelentkezett csapatokat meghívja a csíksomolyói búcsúba tartó Boldogasszony Zarándokvonatra.
Juhász Péter, a szlovákiai Besztercebánya megye alelnöke elmondta: szűkebb régiójukban 10 százalék alatt van a magyarság aránya, ennek ellenére a helyek negyedét meg tudták szerezni, így az ottani koalíció szerves részei, és hatásos együttműködés folyik a magyarok és a szlovákok között.
Juhász Péter megköszönte az együttműködést Becsó Zsoltnak és Skuczi Nándornak, egyben kiemelte: Palócországban nincs határ, Nógrád és Gömör évszázadok óta összetartozik, és ez így is lesz.
Mint fogalmazott, a nyitott határok által nyújtott lehetőségek megragadásával a határok a „fejekből is eltűnhetnek”, és egy olyan közös magyar jövő válhat elérhetővé, ahol mindenki elégedett lesz.
Skuczi Nándor: ragaszkodnunk kell ezeréves értékeinkhez
Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke rávilágított, hogy a 17. alkalommal megrendezett eseményt most először Vármegyenapnak hívják – szerinte ez örvendetes, hiszen jó, hogy újra hűek vagyunk a történelemhez, hagyományaikhoz, a vármegye elnevezés pedig igencsak illik a várakban gazdagon ellátott történelmi Nógrádra.
A vármegyei közgyűlés elnöke úgy szólt: igen felemelő érzés Kazáron összegyűlni a vármegyenap alkalmából, hiszen ez az ősi település Nógrád egyik szépséges, történelmi jelképe. Lehet és érdemes ezt a vidéket szeretni, ezt bizonyítja folyamatosan Kazár népe is – hangsúlyozta. Skuczi Nándor aláhúzta: Kazáron máig megmaradt a hagyományéltetés, mint palóc alapérték, ezt tapasztalható minden látogatáskor.
Skcuzi Nándor beszédében kifejtette: a palóc, de akár a magyar ember értékrendjének legfontosabb elemei a család, a szülőföld és az Isten.
Úgy véli, ma olyan időket élünk, hogy talán minden eddiginél erősebben kell ragaszkodnunk ezeréves értékeinkhez és nemzeti érdekeinkhez, mert minden eddiginél nagyobb támadás alatt állnak azok.
Nekünk, nógrádiaknak is megvan a magunk sajátos identitása, lakjunk az Ipolyon innen vagy túl: különleges népi kultúránk, nyelvjárásunk, népi vallásosságunk, legendás vendégszeretetünk, kaláka magatartásunk – fogalmazott a vármegyei közgyűlés elnöke.
