A Dunántúlon javult, de Budapest környékén és északkeleten továbbra is egészségtelen a levegő minősége – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hétfőn közzétett, az előző napi méréseket ismertető térképének adataiból.
Az NNK adatai szerint a szálló por koncentrációja miatt veszélyes a Pest vármegyei Tököl, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyíregyháza és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Putnok levegője. Egészségtelen Százhalombatta, Budapest, Vác, Eger és Sajószentpéter mellett Salgótarján levegője, továbbá kifogásolt Debrecené, Miskolcé, Kazincbarcikáé és Szegedé. Az alacsony szintű rétegfelhőzet, köd és pára jelenléte miatt a salgótarjáni levegő a karácsony előtti napokat követően már másodízben problémás több egymást követő napon át. Az előző napokban előfordult az is, hogy egészségtelennek kategóriájúban sorolta a megyeszékhely levegőjét az NNK.
A téli időszak meteorológiai helyzetében korlátozott a levegő átkeveredésének mértéke, és az alsóbb légrétegekben megrekednek a fűtés, továbbá az üzemi tevékenységek, valamint a járművek által kibocsátott szennyező anyagok. A levegő minőségének gyors javulását az adott meteorológiai helyzet mellett Salgótarján esetében akadályozza még a város sajátos földrajzi fekvése is.
Visszatérő kérdés: a városra általánosan, vagy csak lokálisan korrektek az adatok?
Salgótarján minden télen bekerül az országos hírekbe is a rossz levegőminőséggel, azonban a helyzet sokak szerint nem ennyire rossz. A kérdés évek óta napirenden van, de a mérési helyszínen továbbra is változatlan. A téma még 2017-ben a városi közgyűlés ülésén is előkerült, ekkor merült fel, hogy a Vasvári Pál úton található mérőállomás áthelyezésével reálisabb képet lehetne kapni a tényleges szmoghelyzetről, mivel előfordult, hogy a magas napi átlagértékek miatt bár el kellett rendelni a szmogriadót, de a nappali, aktív időszakban a levegő károsanyag-koncentrációja az egészségügyi határértékek alatt mozgott.
Ez az elmúlt napokban sem történt másként: a tűzhelygyárhoz közel, szilárd tüzelési jellemzőkkel is bíró családi házas övezet peremén található mérőállomás éjszakánként kiugróan magas szálló por (PM10) koncentrációt regisztrált, a nappali aktív időszakokban viszont határértékek alattit. Szilveszter este és éjjel például köbmétereként 100-120 mikrogramm szálló por volt a levegőben (a 120-as érték az aktuális „szezon” eddigi legmagasabbja volt), míg elsején napközben 10 és 33 között mozgott ez az érték.
Levegőhigiénés index és szmogriadó kisokos
A Nemzeti Népegészségügyi Központ Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztálya által kidolgozott Levegőhigiénés Index rendszere négy kategóriát tartalmaz. Az első kategória az elfogadható, a második a kifogásolt, a harmadik az egészségtelen és a negyedik a veszélyes minősítés. A szálló por – PM10, vagyis 10 mikrométernél kisebb átmérővel rendelkező aeroszol részecskék – tekintetében köbméterenkénti 50 mikrogrammos napi átlag felett kifogásolt, 75-ös érték felett egészségtelen, 100-as napi átlagértéket meghaladóan pedig veszélyes a levegő minősítése.
Természetesen nem csak a szálló port mérik (de Salgótarjánnál a téli időszakban az esetek jelentős részében ez okoz problémát), hanem az egészségkockázat szempontjából legfontosabb további légszennyezőket is figyelembe veszik. Ilyenek a nitrogén-dioxid és az ózon is, melyekre szintén meghatározott küszöbértékek vonatkoznak a szálló por (PM2,5 és PM10) mellett.
Ettől némileg eltér a helyi szmogriadó rendszere. A szmogriadó tájékoztatási fokozatát akkor rendelik el, ha a szálló por átlagkoncentrációja két egymást követő napon meghaladja a köbméterenkénti 75 mikrogrammos küszöbértéket. Ilyen esetben jellemzően „önkéntes és önkorlátozó intézkedésre kérik fel” a lakosságot és az üzemi légszennyezőket. Ezen kérések között említhető a 0 és 3 közötti környezetvédelmi osztályba sorolt gépjárművek használatának szüneteltetése, lehetőség szerint a tömegközlekedés használata, a szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatának mérséklése, vagy a halasztható építési, bontási munkák szüneteltetése.
A szmogriadó riasztási fokozatát akkor kell elrendelni, ha a szálló por átlagkoncentrációja két egymást követő napon meghaladja a köbméterenkénti 100 mikrogrammos küszöbértéket. Ilyenkor építési vagy bontási munkálatok már csak akkor végezhetőek, ha azzal veszélyhelyzetet kell elhárítani; a légszennyező pontforrások üzemeltetőinek más üzemmódra kell átállnia vagy csökkenteni kell a kibocsátásukat; fokozottan ellenőrzik a porképző anyagok szállítására vonatkozó előírások betartását, ahogyan az avar és a kerti hulladékok égetésének tilalmát is. Az önkéntes alapú kérések természetesen itt is megjelennek.
