Idén Mátraszőlős adott otthont a Nógrád Megyei Önkormányzat 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére megrendezett ünnepi közgyűlésének.
Az eseményen elsőként Nagy Ádám, Mátraszőlős polgármestere köszöntötte a megjelenteket, aki kifejtette: az 1848/1849-es, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc egyaránt a remény napjai voltak, melyek azt ígérték, hogy a magyar állampolgár valódi jogokat kap. Mint mondta, az orosz megszállás és a kommunista diktatúra bevezetése után a magyaroknak csak egyszer nyílt alkalma, egyszer volt bátorsága és ereje ahhoz, hogy megkísérelje elérni az 1848-as célokat, vagyis a nemzeti függetlenséget és a politikai szabadságot – ez az 1956-os forradalom és szabadságharc volt.
A polgármester kiemelte: amikor 1956. október 23-án az egyetemisták az utcákra vonultak Budapesten, nagyon gyorsan kiderült, hogy a hazugság és az erőszak által összetartott rendszer a szabadság és a bátorság előtt kártyavárként omlott össze. Ha csak rövid időre is, de ki tudták kényszeríteni a fordulatot – sajnos azonban, amikor november 4-én, hajnalban megdördültek a fővárost ostromló páncélosok ágyúi, és a felkelők viszonozták a tüzet, úgy tűnt, hogy minden elveszett.
„1956 és a magyar forradalom végül mégis győzött, mert innen indult a rendszerváltoztatás, a követelések döntő része pedig végül valóra vált” – fogalmazott Nagy Ádám.
Becsó Zsolt, a kelet-nógrádi térség országgyűlési képviselője köszöntőjében hangsúlyozta: 1956 nem csak Budapest forradalma volt, hanem a szabadságszerető magyar népé, így a dicsfény a vidéki Magyarországot is megilleti, a falvak népét, akik élelemmel támogatták a harcolókat és a fővárosi nélkülözőket. Megérdemli a dicsfényt a terrortámadásokat elszenvedett városok sora, Salgótarjántól Mosonmagyarórárig, valamint illesse hála határon túli nemzettestvéreinket, szimpatizánsainkat, Losonctól Székelyudvarhelyig – mondta Becsó Zsolt.
A honatya felidézte: a kommunista megtorlás is nemzetünk egészét érte. Nógrád megyében nyolc halálos ítéletet hoztak, többeket halálra kínoztak, valamint itt volt az egyik legborzalmasabb sortűz is. 319 ember indítottak büntetőeljárást megyei szinten, 90 fő ellen országosan; 249 személy 425 év börtönt kapott, 1957-ben 900 embert fogtak el, 1961-ben pedig még több mint ezer nógrádi polgárt tartottak megfigyelést alatt.
„Bátran kijelenthetjük tehát, hogy 1956 forradalmának és szabadságharcának minden fénye és árnya valamennyiünk öröksége” – húzta alá Kelet-Nógrád parlamenti képviselője.
Becsó Zsolt hozzátette: „azt javaslom, tartsuk mindig észben, hogy mi vezetett az ’56-os forradalomhoz: a szabadság és az önrendelkezés fojtogató hiánya, valamint a hazugság mindent átható, agyat mosó, lelket nyomorító, lealjasító förtelme.”
Az eseményen jelent volt Nógrád megye testvérmegyéjének képviseletében Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, aki beszédében emlékeztetett: a székelyek nemzetgyűlésén 1848. október 16-án mondták ki, hogy a székely nemzet támogatja a magyar kormányt és annak törekvéseit, és a székely nép a magyar nemzet része.
Bíró Barna Botond szerint béke és a szabadság kéz a kézben jár: béke nélkül nincs szabadság és szabadság nélkül nincs béke. Mint mondta, ha elérjük azt, hogy az identitásunk erős alapokon nyugodjon, ha ebben a labirintushoz hasonlító világban apáink, nagyapáink útját tudjuk követni és egy jobb helyet hagyunk magunk után a következő nemzedéknek, akkor megbékélhetünk önmagunkkal. Ennek az alapfeltételnek a teljesítése után közösségünkkel is békében lehetünk – magyarázta Bíró Barna Botond.
Az alelnök szerint egy csatában, háborúban minden résztvevő fél vesztes, így nem az a cél, hogy csatát nyerjünk, hanem az, hogy a békét nyerjük meg – ez úgy sikerülhet, ha hivatástudatunk erős, elkötelezettek vagyunk, és nem csak magyarok vagyunk, de magyarnak lenni hivatásunk. Bíró Barna Botond hangsúlyozta továbbá: ne csak egy napon emlékezzünk azokra, akik miatt ma szabadok lehetünk, hanem minden nap vigyük tovább az emléküket.
Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke beszédében kifejtette: október 23. szent ünnep mindenhol, ahol öntudatos és önérzetes magyarok élnek. Az 1956-os forradalmunk nagysága csak 1848. március 15-éhez mérhető, mindkettő egy tőről fakad, mindkettőből egy-egy világ csodája született – fogalmazott a megyei közgyűlés elnöke.
Skuczi Nándor szerint a magyarok forradalma felér a nagy francia forradalomhoz, az pedig történelmi léptékű tény, hogy az 1956-os események nyitották fel a nyugati emberek szemét, akik megláthatták, mi is valójában a kommunizmus.
A megyei közgyűlés elnöke kiemelte továbbá: az idei október 23-án a több ezer harcokban elesett hős, a több mint 500 kivégzett és agyonvert mártír mellett forradalmunk nagy ikonját, a napokban eltemetett Wittner Máriát is elsiratjuk.
Skuczi Nándor hozzátette: elsiratjuk továbbá a 20 ezer bebörtönzött mellett azt a 200 ezer külföldre menekültet is, akik a legnagyobb emberveszteséget jelentették újkori történelmünk során – ők voltak a bátrak, a szebb világért harcolók. Ők és utódaik most nagyon hiányoznak, igyekezzünk hát pótolni őket – hangsúlyozta.
