Somoskőújfalut és Somoskőt az 1920-as trianoni döntés értelmében Csehszlovákiához csatolták, ám egy több éves tárgyalássorozat után száz évvel ezelőtt, 1924. február 15-én ismét Magyarország része lett a két község. Ebben jelentős érdemei voltak Krepuska Géza orvosprofesszornak, Liptay B. Jenőnek, a Rimamurányi Vasmű Rt. igazgatójának és Auer Pál jogi szakértőnek is.
A két község visszacsatolását 1999 óta a Somosi Kultúráért Egyesület és a Somoskői Váralja Egyesület kezdeményezésére a hazatérés napjaként ünneplik, 2017-ben pedig az országgyűlés a Pagi at Patriam reversi, azaz a Hazatért falu címet adományozta a két határmenti községnek.
A hazatérés centenáriumának szombatig tartó ünnepi programsorozata már a múlt hétvégén megkezdődött Somoskőújfaluban. A döntés hatályba lépésének századik évfordulójának napján, ma délután 15 órától domborművet avatnak a Hazatérés Emlékházában, megnyitják a Hazatérés 100 című tárlatot és levetítik a Czikora Zsolt Hazazért falu című filmjét is. Az átadási iratokat száz évvel ezelőtt 16:30-kor szignálták, ma délután ebben az időpontban a község templomának harangjai erre emlékezve szólalnak majd meg.
Pénteken késő délután a Hazajáró turisztikai honismereti magazinműsor közönségtalálkozójára került sor, szintén a Hazatérés Emlékházában. Szombaton 10 órától szentmisét tartanak a Magyarok Nagyasszonya templomban, 11:30-tól ünnepi műsor kezdődik a Petőfi Sándor Művelődési Házban, 13 órától pedig koszorúzás lesz a Hazatérés emlékművénél. A somoskőújfalui Hazatérés Emlékháza mától szombatig, mindhárom napon 9 és 17 óra között, előzetes bejelentkezés nélkül látogatható.
Határvonal a hazatérés előtt
Somoskőt és Somoskőújfalut a trianoni diktátum tehát Csehszlovákiához csatolta, majd a határmegállapítási bizottság helyszíni bejárását követő népszövetségi döntés alapján 1924. február 15-ével visszacsatolták Magyarországhoz. Arról, hogy 1920 nyara és 1924 eleje között pontosan hol húzódott a határvonal, számos tanulmány elérhető, de viszonylag kevés az egzakt igazodási pont. Ennek oka elsősorban a szerződés szövegéből is kirajzolódó “helyszínen történő kijelölés” volt.
Ahogyan azt néhány éve a Pangea Blog a Trianon 100 projekttel együttműködésben feldolgozta: lényegében itt a csehszlovák hadsereg által megszállt terület kiterjedése jelentette de facto a határvonalat. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum ezt jelölő térképe alapján ez a demarkációs vonal a Salgótarján és Somoskőújfalu közötti mai főutat és vasútvonalat a kamionparkoló és a Nyesés-lápa területénél keresztezte.
Ettől részletesebb térkép talán nem is létezik a témában, ugyanakkor Suba János, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Térképtára vezetője egyik – a fentitől frissebb – tanulmányának elnagyolt ábrázolása a demarkációs vonaltól délebbre eső tényeges határvonalat mutat. Az a vonal azonban, melyet tanulmányában határvonalnak tekint, előbbi térképen is ábrázolva van.
Ezek alapján a trianoni határvonal „meredeken” nyúlt be a völgybe, az akkor már létezett Gedőczpuszta még éppen a határ túloldalán lehetett, ahogyan az akkor még lakatlan, jelenlegi Beszterce-lakótelep jelentős része is Csehszlovákia része volt. Az ábrázolás és a nagy felbontású térkép összevetése alapján a mai Tarján Vendéglő környéke, Vadaskertpuszta épületei lehettek az utolsó magyar területen álló házak.
Ezt Fodor Miklós történész is megerősítette korábban érdeklődésünkre. A Dornyay Béla Múzeum igazgatóhelyettese emlékeztetett rá: a trianoni diktátum helyszínen megállapítandónak jelölte meg a Salgótarján környéki határszakasz pontos meghatározását. Az 1924-es visszacsatolást megelőzően a határmegállapító bizottság angol és japán tisztjei a magyar, míg a francia és az olasz tisztek a csehszlovák álláspontot támogatták. A kérdés így feljebbviteli szintekre, legvégül pedig a népszövetségi tanács elé került, ahol 1923. április 23-én hozták meg a Somoskőújfalu és Somoskő, illetve környékük egy részének visszacsatolásáról szóló döntést, 1924. február 15-i hatállyal.
Így jött létre a mai ismert határvonal, az 1920 és 1924 közötti trianoni határ pedig Fodor Miklós véleménye szerint is a Suba János féle verziónak megfelelően húzódott: valahol a mai Beszterce-lakótelepi körforgalom környékén, a környező dombokon pedig meredeken észak felé tartott keleti és nyugati irányban is. A történész kiemelte: a térképész szakembertől származó, frissebb tanulmány azért is fontos igazodási pont, mert ebben a kérdésben mindeddig sokszor fals és túlzó információk láttak napvilágot.
A csehszlovák határszakaszt tekintve egyébként a somoskőújfalui határrevízió volt az egyetlen olyan változás a trianoni döntést követően, mely a mai napig érvényes.
