Az előzetes adatok alapján a legtöbb szántóföldi növény termésmennyisége nőtt tavaly, búzából például 36 százalékkal többet takaríthattak be a gazdák országszerte, mint 2022-ben – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzésében, amelynek részleteit a napokban közölték az MTI-vel.
A témával a 100,4 Rádió 1 pénteki helyi hírblokkjaiban is foglalkoztak. Mint elmondták, hazánk teljes mezőgazdasági területe 5,1 millió hektár volt 2023-ban, ami nem mutat eltérést az egy évvel korábbi értékhez képest. A gabonafélék vetésterülete az elmúlt évek során fokozatosan nőtt, tavaly már meghaladta a 2,5 millió hektárt. A kalászosok hozamának 69 százalékát adó búzából a 2022. évinél 7,6 százalékkal nagyobb szántóterületről 36 százalékkal több termést arattak.
A legtöbb búzát Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében takarították be. A búza termésátlaga Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hajdú-Biharban, Nógrádban és Vasban haladta meg a hektáronkénti hat tonnát. Nőtt a többi szántóföldi növény betakarított területe is a 2023-as évben. A 2022-es évben búzát, árpát, rozst és zabot 1 347 000 hektáron termesztettek, míg tavaly a terület nagysága elérte az 1 517 000 hektárt.
Kisebb terület, több termés
A búza termésátlaga hektáronként 5630 kilogramm volt országos átlagban tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szűkebb régiónkban 2023-ban az előző évinél 12 százalékkal kisebb területről 55 százalékkal több termést arattak. A tavalyi, 6,3 tonna/hektáros termésátlag jelentősen, 77 százalékkal múlta felül a 2022. évit. A búza termésátlaga tehát meghaladta az országos átlagot, azonban a többi kalászos hektáronkénti hozama nem érte el, így a vármegyei rangsor középső és utolsó harmadában található Nógrád.
