Az Országzászló Emlékhelyen tartotta városi koszorúzási megemlékezését Salgótarján önkormányzata június negyedikén, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából.
Mint azt Fekete Zsolt polgármester beszédében felidézte: a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és kétharmadát idegen államok fennhatósága alá szorító felfoghatatlan veszteségre, az első világháborút lezáró békediktátum 103. évfordulójára emlékeztek. Az aláírás kitűzött időpontjában Magyarországon megkondultak harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban és hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, bezártak az üzletek és tíz percre leállt a közlekedés is – fogalmazott.
Történelmi tény, hogy az ezer esztendeje szülőföldjén élő magyarságot megfosztották önrendelkezéséi jogától, minden tíz magyar ajkú emberből három – szülőföldjével együtt – más államok fennhatósága alá került, ahol több mint egy évszázada, változó államalakulatok keretében, fogyatkozó lélekszámban él napjainkban is – mondta a polgármester.
Fekete Zsolt szerint Magyarországon általában nem azzal kelünk és fekszünk, hogy magyarok vagyunk, hiszen ez egy természetes közeg. A szomszédos országok magyar közösségeinek mindennapjai ugyanakkor nagyon sokszor egy többségi nemzet nyelvi és kulturális közegében telnek, amire nap mint nap reflektálni kell, és a válaszok nagyom különbözők lehetnek – tette hozzá.
De abban, hogy Trianon a magyar társadalomban nem tud kihűlni, nem válik hideg emlékezetté, nagy szerepe van a határon túli magyar közösségeknek és a mindennapi jogaikért vívott, sokszor kilátástalan küzdelmüknek – emelte ki Fekete Zsolt, hozzátéve, hogy megmaradásukba vetett hitükből mi is erőt tudunk meríteni.
A polgármester szerint ezért is tartják meghatározó feladatnak a határainkon túli magyarság nemzeti önazonosságának, anyanyelvének és kulturális hagyományainak szülőföldjén történő megőrzését. Fekete Zsolt szerint a Nemzeti Összetartozás Napja a magyar nép szimbolikus hídja, mely összeköti és egymáshoz viheti az országhatáron belül és azon túl élő magyar embereket.
Ezt a hidat meg kell óvnunk a jelenben és meg kell védenünk a jövőben, hogy együtt tudjuk megőrizni azt a csodálatos értékgazdagságot, amit magyarságnak nevezünk. Hiszen egy fantasztikus nyelv, egy heroikus történelem és egy egyedülálló kultúra örökösei vagyunk. Ezért köszönet illet mindenkit, aki tett valamit a nemzeti összetartozásért, nemzetünk fennmaradásért – fogalmazott Fekete Zsolt.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából megtartott salgótarjáni ünnepséget az Országzászló Emlékhelynél a Szép Ernő Színház közreműködésével, mintegy 50 résztvevő jelenlétében rendezték meg vasárnap délelőtt. Az esemény koszorúzással zárult.
Hatszáz karakterben a Rónabányától Litkéig…
1920. június 4., budapesti idő szerint 16:32, Franciaország, a Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosója, a Galérie des Cotelle. Az itt és ekkor megszületett békediktátumban a Rónabányától Cered felé vezető út mellett, a településtől szűk két kilométerre található 485 méteres magassági ponttól Litkéig tartó határszakasznak mintegy hatszáz karakter jutott. A dokumentum így fogalmaz:
“(…) innen nyugat-északnyugat felé a 727. magassági pontig: a helyszínen megállapítandó vonal, amely Magyarországnak hagyja Zagyvaróna és Salgó helységeket és bányákat és Somoskőújfalu állomásától délre halad;
innen északnyugat felé a 391. magassági pontig, körülbelül 7 kilométerre Litkétől keletre: az a vonal, amely általában a Dobroda medencéjét északkeleten határoló gerincet követi, s a 446. magassági ponton át halad;
innen északnyugat felé, az Ipoly folyásán, Tarnócztól északkeletre, körülbelül 1.500 méter távolságnyira választandó pontig: a helyszínen megállapítandó vonal, amely a 312. magassági ponton és Tarnócz és Kalonda között áthalad (…)“
