Egységes álláspontra helyezkedett a salgótarjáni közgyűlés csütörtöki ülésén a várost vezető és az ellenzéki frakció az általános iskolai intézményrendszer átszervezésére vonatkozó javaslattal szemben. A tankerületi központ önállósítani ajánlja a helyi általános iskolákat, ezzel szemben számos aggály merült fel az ülésen, ugyanakkor a meghozott határozatban – további egyeztetések szükségességét hangsúlyozva – nem foglalt állást a testület a tervezettel szemben. A város a folyamatban nem döntéshozó, csak véleményező.
A Salgótarjáni Tankerületi Központ ajánlása szerint a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégiumból (SÁIK) kiválnának és önállók lennének az Arany János, a Petőfi Sándor, a Beszterce-lakótelepi és a Kodály Zoltán Tagiskolák. A kollégium az Arany tagintézményeként működne tovább, a Dornyay Béla Tagiskola pedig a jelenlegi székhelyintézmény telephelye lenne.
Utóbbi intézményre egyben felmenő rendszerben a megszűnés vár, ősztől már csak a felsősök oktatása zajlik majd itt – úgy tűnik, ez az önállósodási kérdésektől függetlenül így lesz.
Ha a törekvés megvalósul, a székhelyintézménynek új nevet szükséges adni. Ezt Völgyvárosi Általános és Két Tanítási Nyelvű Iskola vagy Salgótarjáni Völgyvárosi Általános és Két Tanítási Nyelvű Iskola formában látta megfelelőnek a tankerületi központ. Ebben a témában még egy online petíció is indult a Gagarin név újbóli (hivatalos) használata érdekében, amit több mint 2 ezren írtak alá támogatóan. Mint azt Czene Gyula az ülésen ezzel kapcsolatban megfogalmazta:
nem hallottam még embert, aki azt mondta volna, hogy viszem a gyereket a székhelyintézménybe.
Huszár Máté alpolgármester kommentárjában úgy fogalmazott: egy ilyen mértékű átszervezési terv esetében szerencsésebb lett volna, ha már az előkészítés során is párbeszéd zajlik akár a városvezetéssel, akár a közgyűléssel. Az alapos és szakmailag vállalható véleménynyilvánításhoz további egyeztetések lesznek szükségesek, az alpolgármester szerint rengeteg a kérdőjel számukra, de a szülők és az intézményrendszerben dolgozó pedagógusok részéről is. A székhelyintézmény esetében pedig jelezte: az iskolát mindig, mindenki Gagarinnak hívta, akkor is, ha hivatalosan már 16 éve más a neve.
Fenyvesi Gábor a témában elsőként azt hangsúlyozta: örömteli, hogy rövid idő alatt ez már a harmadik olyan kérdéskör, melyben konstruktív szakmai együttműködés mutatkozott a városvezetés és az ellenzék között. A képviselő szerint elfogadhatók az intézmények igényei az önállóságra, ha a jelenlegi szervezeti keretekben meg tudnak erősödni a tagintézmények úgy, hogy önállóan is talpon tudjanak maradni, semmi akadálya egy ilyen változásnak. Ugyanakkor hozzátette: jelenleg nem ez a helyzet, legalábbis a Petőfi és az Arany esetében biztosan nem.
Fenyvesi Gábor egyben arra is figyelmeztetett, hogy beláthatatlan társadalmi és szakmai következményeket is hozhat egy ilyen változás.
A Gagarin név újbóli használatával kapcsolatban jelezte: önállósodás esetén ezt támogatják. Az eredeti előterjesztésben foglaltakat azonban nem, vagyis azt, hogy ha nem valósul meg a szétdarabolás, akkor az intézményrendszer maga vegye fel a Gagarin nevet. (Ebben az esetben például a Kodály iskolának Salgótarjáni Gagarin Általános Iskola és Kollégium Kodály Zoltán Tagiskolája lenne a hivatalos neve.)
Ezt a módosítást Huszár Máté elő is terjesztette az ülésen, a képviselők így ennek megfelelően hozták meg döntésüket a névváltoztatásról:
a tankerületi központ – akár így, akár úgy alakul a folytatás – oldja meg, hogy az iskolát ismét hivatalosan is Gagarinnak hívják.
Általános törekvéseket követ a tankerületi központ ajánlása
Tóth László, a Salgótarjáni Tankerületi Központ szakmai igazgatóhelyettese az ülésen ismertette: minden esztendőben, valamennyi tankerült esetében történnek ilyen átszervezések. A Salgótarjáni Tankerületi Központ esetében idén 62 sorban fogalmaztak meg átszervezési javaslatokat, ebből 16 pont vonatkozik Salgótarján intézményeire. Jelezte azt is, hogy a szakmai hatékonyság érdekében a Klebelsberg Központ az egész országra egységes ajánlása az, hogy az ún. mamutintézményeket egységekre válasszák szét. A Salgótarjáni Tankerületi Központ területén is volt már példa ilyenre: két évvel ezelőtt, Bátonyterenyén.
A SÁIK szétbontása kapcsán szakmai szempontokat vizsgáltak és figyelembe vették azokat a tagiskolák felől érkező jelzéseket is, melyek a korábban meglévő önálló intézményi arculatuk hiányát vetették fel. Az esetleges önálló működés ennek újbóli megerősítésére, de akár új arculatok kialakítására is lehetőséget adna – tette hozzá. A salgótarjáni intézményrendszer átszervezését ezen felül a szülők szabad iskolaválasztásának és a szakmai munkaközösség együttműködésének megerősítése érdekében tervezték meg. Tóth László hangsúlyozta: az előterjesztésben foglaltak a Salgótarjáni Tankerületi Központ részéről ajánlások a Klebelsberg Központ felé.
A témához kapcsolódó további döntésekkel a közgyűlés egyetértését adta a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola, továbbá Acélgyári úti és Beszterce-lakótelepi telephelyei esetében is a maximális tanulói létszám emeléséhez. Szintén egyetértettek az Illyés Gyuláné Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény kapcsán a Füleki úti telephely létszámnövelésével, továbbá a Dornyay Béla Tagiskolában az ősztől az 5-8. évfolyamokra korlátozódó oktatással felszabaduló tantermekben egy új telephely létrehozásával is.
Fekete Zsolt polgármester zárszavában úgy reagált: minden város oktatási rendszere más és más, ahogyan a települések jellemzői is, így ezeket nem lehet összehasonlítani. A képviselők számára pedig jelezte: az önkormányzat – sajnálatosan – csak véleményezhet, a döntést a fenntartó hozza meg. Egyben visszautalt arra, hogy a szakmai mellett számos további társadalmi aspektusa is van egy ilyen átszervezésnek, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
