Ünnepélyes keretek között lerakták a Bátonyterenyén épülő, 30 hektáros ipari park alapkövét kedd délelőtt.
Az eseményre ellátogatott Schanda Tamás miniszterhelyettes, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára, aki beszédében kifejtette: az újabb ipari park létrehozásával újabb nagyszerű beruházás készül a városban. Mint mondta, az ipari terület felhasználhatósága önmagáért beszél, új cégeket, új munkahelyeket, új lehetőséget jelent a térségnek.
Schanda Tamás szerint a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország azon országok közé tartozzon, ahol a legjobb élni és dolgozni, ehhez pedig csökkenteni kell a területi hátrányokat, és növelni kell a vidék népességmegtartó erejét. Utóbbit akkor lehet elérni, ha a vidék tovább erősödik – így, amennyiben lehetőségük lesz rá, a következő években több, hasonló beruházást terveznek.
Az államtitkár ismertetése szerint 2021-ben a magyar gazdasági növekedés messze meghaladta az európai uniós átlagot, a járvány ellenére a magyar GDP 7,1 százalékkal növekedett. Emellett a magyar foglalkoztatás bővült az egyik legnagyobb ütemben az EU-n belül, a járvány alatt és után is, 2010-hez képest pedig egymillióval több ember dolgozik ma hazánkban. Magyarország az EU TOP 3 országa között volt az elmúlt években a beruházások növekedésének tekintetében, a magyar beruházási ráta továbbra is rekord magas, a magyar ipar bővülése pedig 2010 óta az uniós átlag négyszerese – sorolta Schanda Tamás.
Megváltozhat a térség élete
Nagy-Majdon József polgármester köszöntőjében elmondta: ünnep a keddi nap a város történetében, hiszen több olyan projekt indulását is bejelentették, amelyek a következő években, évtizedekben megváltozatják a város, de akár a térség életét is – az ipari park építése mellett ide tartozik a Bátonyterenye – Kisterenye elkerülő út létrehozása is.
Mint a polgármester felidézte, még 2014-2015 környékén fogalmazódott meg a fejlesztés ötlete, amikor azon gondolkoztak, hogyan lehetne Bátonyterenyét kirángatni az apátiából, és hogyan élhetné újabb aranykorát a térség. Ekkor döntöttek úgy, hogy a cél a munkahelyteremtés lesz, ennek egyik mérföldköve pedig az ipari park létrehozása, infrastrukturális fejlesztése.
Nagy-Majdon József ismertetése szerint a projektben egy bekötőutat is építenek majd az ipari területhez, amellyel a Városháza előtti teret összekötik az ipari parki körforgalommal. A város első embere elmondta továbbá: a már meglévő, déli iparterület megközelíthetősége is javulni fog, mivel egy ipari feltáró utat is építenek az Orgona út folytatásaként – ezzel célszerűbbé teszik a kamionforgalmat, ráadásul új területeket tudnak feltárni a további fejlesztésekhez.
Nem csak a város fejlődését szolgálja
Becsó Zsolt országgyűlési képviselő beszédében aláhúzta: Bátonyterenye újkori történetének egyik legfontosabb időszakát éli. Mint felidézte, 2010-ben három dolgot tűztek ki célul: szerették volna erősíteni a helyi identitást, hogy az emberek azt mondhassák, jó itt lakni; szerették volna elérni, hogy a város is felkerüljön végre hazánk fejlesztési térképére, valamint a gazdaság fellendítésével csökkenteni kívánták a munkanélküliek számát.
A képviselő szintén úgy véli, hogy a 21-es számú főút négysávosítása volt az, ami egész Kelet-Nógrádot bekötötte az ország gazdasági vérkeringésébe. Az új ipari park létrehozásával kapcsolatban kifejtette: bár Bátonyterenyén valósul meg a fejlesztés, jóval túlmutat annak határán.
Becsó Zsolt hangsúlyozta, hogy a munka természetesen itt nem áll meg, mindeközben zajlanak más folyamatok is, melyek erősítik a város közlekedési és gazdasági szerepkörét, kulcspozícióját. Mint mondta, az elmúlt években újra tudták pozícionálni Bátonyterenyét és térségét, és egész Kelet-Nógrádban egy érzékelhető, szemmel látható fejlődés történt, a következő években pedig mindezt szeretnék folytatni.