Az idei évben ünnepli fennállásának 140. évfordulóját Salgótarján szervezett tűzvédelme, 1886-ban jegyezték be ugyanis a Salgó-Tarjáni Önkéntes Tűzoltó Egyletet. A jeles évforduló alkalmából péntek délelőtt, ünnepélyes keretek között avatták fel Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének domborművét a Kisboldogasszony főplébánia-templomnál.
A templom melletti támfalra elhelyezett alkotás leleplezése előtt elsőként Okolenszki Gábor tűzoltó ezredes, a Nógrád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója szólt a megjelentekhez.
Mint kiemelte, „a változás idején, amikor minden alakul, amikor a tűzoltók élete se marad érintetlenül, nagy szükség van felidézni, és a mindennapokban tartani magunkat Szent Flórián örökségéhez. Élete és halála, alakja jelképpé vált, az emberség, az önzetlen segíteni akarás, a hősies bátorság jelképévé”.
Okolenszki Gábor felidézte: Szent Flórián Cesiaban született a 3. század második felében. Légiósként szolgált a római hadseregben, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, rövidesen pedig a Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Flórián – szinte kilátástalan helyzetből – megfékezett. Katonái, akiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Flórián emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát, és hírét szájról szájra adva, megszületett a Flórián-legenda – mondta.
Szent Flórián végül 304-ben a keresztényüldözés áldozatává vált, amikor kővel a nyakában az Enns folyóba vetették. A tűzvészek ellen védő Szent Flórián alakja a 15. század végén vált közismertté. Magyarországi ábrázolásainak kezdete is erre az időszakra tehető, főként a német ajkú területeken. A 17. században a nagyszámú osztrák és német bevándorlás hatására hazánkban csaknem mindenütt megelevenedett a Flórián-kultusz – ismertette Okolenszki Gábor.
A Nógrád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője kifejtette: a Salgótarjáni Önkéntes Tűzoltó Egyesület kezdeményezésére, Molnár Péter szobrászművész által készített dombormű a lángnyelvek elleni küzdelemben ábrázolja Szent Flóriánt.
Kiemelte: szimbolikus a helyszínválasztás is, ugyanis a salgótarjáni főplébánia-templom felújításakor feltárt kripta egyik koporsója mellett találtak egy „ST” feliratú tűzoltó sisakot, ezért javasolták az emlékhelynek ezt a helyszínt. „Ez az emlékhely, Szent Flórián alakja emlékeztet a tűzbiztonság fontosságára és a közösségi összefogásra” – fogalmazott.
Okolenszki Gábor végezetül hangsúlyozta: napjainkban Nógrád vármegyében már 35 Önkéntes Tűzoltó Egyesület működik, amelyekre jelentős szerep hárul vármegyénk tűzvédelmében, hiszen nagymértékben segítik a hivatásos tűzoltók munkáját, valamint hozzájárulnak a vármegye lakosságának védelméhez, biztonságához.
Kreicsi Bálint, Salgótarján polgármestere köszöntőjében azt mondta: amellett, hogy a tűz közel egyidős az emberiséggel, és sokszor segítségünkre van, olykor hatalmas pusztítást tud okozni. Szent Flórián példáját követve egy szakma, egy hivatás jött létre, melynek tagjai megfékezik a tüzet, és akik mindig vannak olyan bátrak, hogy szembenéznek a tűz pusztító erejével, így megóvva az értékeinket, de leginkább minket – fejtette ki.
A városvezető úgy fogalmazott: a tűzoltók határtalan bátorságának állít emléket, illetve ad róla megerősítést a most felavatott dombormű, mely egyúttal arra is emlékeztet minket, milyen törékenyek vagyunk, és milyen nagy szükségünk van a tűzoltókra. Aláhúzta: annak idején a város felemelkedéséhez a tűzvédelem megszervezése, annak fejlődése is nagyban hozzájárult.
A domborművet a Salgótarjáni Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai leplezték le, majd Sánta János kanonok atya áldotta meg. Az eseményen közreműködtek a Jó Pásztor Katolikus Óvoda óvodásai is, akik verses-táncos előadásukkal emelték az ünnepség fényét. A jeles évforduló alkalmából ezt követően egy helytörténeti kiállítás is nyílt a Dornyay Béla Múzeumban, melyről hamarosan megjelenő cikkünkben olvashatnak.
