Az egész világra kiterjedő energiaválság felértékelte a hazai bányászat, és a hozzá kapcsolódó innováció és tudományos kutatások szerepét – hangsúlyozta Palkovics László a 72. Országos Bányásznapon csütörtökön Salgótarjánban az MTI tudósítása szerint.
A technológiai és ipari miniszter ünnepi beszédében kifejtette: külön öröm, hogy az ünnepet a nógrádi megyeszékhelyen köszönthetik, hiszen a város létét alapvetően a bányászatnak köszönheti. Mint felidézte, a kitermelés az 1850-es években kezdődött meg, mely magához vonzotta a vasút és az ipar kiépülését is – így vált a korabeli kis agrártelepülés iparvárossá.
Palkovics László kiemelte: mindazon elkötelezettségre, tudásra és hozzáértésre, amit a magyar bányászat egésze jelent, minden eddiginél nagyobb szükségünk van.
A miniszter kifejtette: a világpiacon rendkívüli mértékben megdrágultak az energiahordozók, de már nem csak az a kérdés, hogy mennyibe kerül a gáz és az olaj, hanem az is, hogy meg tudjuk-e szerezni ezeket, ezért a kormány legfontosabb feladata, hogy gondoskodjon Magyarország energiabiztonságáról.
Emlékeztetett: a hosszabb távú megoldás érdekében hét pontos intézkedési tervet fogadtak el, ennek része a mátrai erőmű blokkjainak újraindítása, a hazai lignit- és barnaszén-kitermelés fokozása, valamint a hazai gáztermelés növelése, másfél milliárdról kétmilliárd köbméterre. Mint azt a miniszter ismertette, a mátrai erőmű tavaly a hazai villamosenergia-termelés mintegy egytizedét adta, ez a következő években további beruházásokkal növelhető, ezzel párhuzamosan a lignitbányászat felfuttatására is sor kerülhet 2025-ig, az erőmű tervezett bezárásáig.
A magyarországi lignitkitermelés fokozatos lépésekben haladva ismét elérheti a közel hatmilló tonnás szintet évente, a barnaszén bányászata pedig az átlagos 50 ezerről akár évi 280 ezer tonnára is emelhető – mondta, hozzátéve, jelenleg dolgoznak a bányászati intézkedési terven.
Palkovics László hozzátette: bízik benne, hogy a tiszta szén technológiák egyik haszonélvezője éppen Salgótarján lesz, részben a környéken elérhető alapanyag, részben pedig az itt meglévő tudás miatt.
Palkovics László kitért arra is, hogy a belföldön kitermelt szénhidrogének mennyiségének növelését célozza a Corvinus projekt, és itt is fontos szempontnak nevezte, hogy a munkában a helyi vállalkozók is lehetőséget kapjanak. A technológiai és ipari miniszter hangsúlyozta: a klímacélok továbbra is fókuszban maradnak.
Ismét felértékelődik a bányászat szerepe
Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár a József Attila Művelődési Központ színháztermében tartott ünnepségen arról beszélt, hogy a bányászatnak nemcsak a gazdaság, de a hagyományok, a kultúra alakításában is mindig nagy szerepe volt, ennek fontos része a dolgozók iránti tiszteletet és megbecsülést szimbolikusan is kifejező bányásznap. Kitért rá, hogy az utóbbi években gyakran temették a bányászatot, ezt azonban felülírta az energiaválság. Fónagy János emellett égetően fontosnak nevezte a szakember utánpótlás biztosítását a szakmunkásoktól a mérnökökig.
Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) elnöke felidézte, hogy 1861-től a Salgótarjáni Szent István Kőszénbánya Rt. tevékenysége teremtette meg a folyamatos nógrádi szénbányászat kezdetét, majd olyan cégek hoztak innovációt, mint a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt., később a nógrádi szénbányák, a kályhagyár, a salgótarjáni üveggyár, de idekapcsolódik a MÁV egyik első vasútvonala is.
Furcsa helyzetnek nevezte, hogy a jelenlegi extrém európai és világpiaci árak ismeretében a korábban legdrágábban kitermelt nógrádi szén versenyképes lenne a hihetetlenül megnövekedett piaci kereslet, és az abból fakadó áremelkedés miatt.
Rabi Ferenc hangoztatta: az elmúlt évtizedekben az európai és hazai szakszervezetek azt képviselték, hogy az energiamixben szükség van a szénre, amennyiben azt sikerül környezetbarát módon hasznosítani.
Fekete Zsolt: a bányászat ma is fontos része Salgótarján életének
Salgótarján önkormányzata nevében Fekete Zsolt polgármester is köszöntötte a megjelenteket. A városvezető beszédében elmondta: megtiszteltetés és öröm a megyeszékhely számára, hogy hosszú idő után ismét itt rendezik meg az Országos Bányásznapot.
Mint azt Fekete Zsolt felidézte, Nógrád megye legjelentősebb ásványkincse a barnaszén, mely egykor az egész megye gazdaságát meghatározta. A folyamatos bányaművelést előirányzó, az első nógrádi szénbányának tekintett Ó-Mária táró 1848-ban nyílt meg a Salgótarjánhoz tartozó Inászón. A polgármester kifejtette: a szénbányászat – amellett, hogy elindította a térség fejlődését – alapja volt a később létrehozott nehézipari üzemeknek, üveggyáraknak, megélhetést biztosított a környéken élő családok számára, de számos más területen is éreztette hatását a mindennapokban.
Salgótarján városi lét felé vezető útjának első és legfontosabb állomása is a bányászat megindulása volt – hangsúlyozta Fekete Zsolt.
A megyeszékhely első embere szerint a bányászat a maga munkakultúrájával és a bányavállalatok művelődési-, sport- és szociális intézményeivel a helyi társadalom életét döntően befolyásolta. A bányászat olyan várostörténeti érték, melyre méltán büszke lehet minden salgótarjáni polgár.
A polgármester kiemelte: több évtizeddel a bányák bezárása után sem felejtették el azt, hogy egykor a város életét és az emberek mindennapjait nagyrészt a bányászat határozta meg. Ezzel a szemlélettel örökítjük tovább kultúránkat, hagyományainkat, illetve mindazt, ami térségünk szénbányászatának múltjából ránk, utódokra marad – magyarázta Fekete Zsolt, majd hozzátette: a bányászat a város jelenének is fontos részét képezi.
Fekete Zsolt aláhúzta: a megyeszékhely egy nehéz helyzetű térségben példát mutat abban, hogy a hagyományokra büszkének kell lenni.
