Várossá nyilvánításának 101. évfordulóját ünnepli ma Salgótarján. Az egyben a Salgótarján 100 éve város centenáriumi emlékével lezáró programsorozat 10 órakor ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a Szent József plébániatemplomban, majd 11 órától a Kohász Művelődési Központ (a 101 évvel ezelőtt a várossá nyilvánítást kimondó testületi ülésnek helyet adott épület) előtt koszorúzási ünnepséggel folytatódott.
“Városvezetői megbízatásnak közel 22 éve alatt településünk látványos fejlődésnek indult, kortársai pedig úgy vélték, hogy munkája nyomán a magyar élni akarás géniuszát üdvözölhetik Salgótarjánban. Egy polgármester élete a szakadatlan lelki tülekedés láncolata. Ha valaki egyszer belepillanthat ebbe a lelki életbe, akkor meg tudja érteni, hogy a polgármesterség nem hivatal hanem hivatás” – idézte az ünnepségen Nógrádi Horváth Sándor alispán 1936-ban, az egykori salgótarjáni városházán Förster Kálmánt köszöntő mondatait Fekete Zsolt.
A polgármester szerint Förster Kálmán polgármesterként bizonyította, hogy egy város kormányzása az ész, a tudás, az erő, a megérzés, a meglátás, a szív és a lélek együttes megnyilvánulása.
A városvezető arról is beszélt, hogy a történelmi léptékkel mérve fiatal, 100 éves városnak még nem lehet nagy múltja, csak izgalmas jövője. Mint megfogalmazta: ugyanakkor a múltat és a jövőt mindig is a tehetséges, alkotó emberek határozták és határozzák meg. Fekete Zsolt szerint a város éltető eleme, felmenőktől örökölt vezéreszméje a munka megbecsülése volt.
A tarjáni népességben keverednek a csavaros eszű, Mikszáth által megrajzolt jó palócok és tót atyafiak leszármazottai a Gerelyes Endre írásaiban szereplő melegszívű, gyérszavú bányászok és gyári munkások utódaival. Együtt él a néphagyomány a munkás kulturális tradíciókkal, a modernkor gondolkodásmódjával és az újkori polgári szemlélettel. Valamennyi társadalmi rétegben szép számmal találkozni lokálpatriótákkal, szülőhelyüket és városukat őszintén és érdek nélkül szerető emberekkel. Az elődök megmutatták, hogy a sikerhez összefogás, együttes tenni akarás és közös szándék szükséges. Egy család, közösség vagy település akkor tud igazán erős lenni, ha érzi ezt az összetartozást. Ezt ünnepeljük itt, együtt – fogalmazott Fekete Zsolt.
A polgármester végül Szente László kormánytanácsos, gyárigazgató, képviselőtestületi tag 1932-ben, a várossá nyilvánítás 10 éves jubileumán elhangzott gondolatait idézte. “Támogassátok az erőset, hogy erős maradjon, de fokozott gyengédséggel és szeretettel karoljátok fel a gyengét, hogy erős lehessen. A becsületes munka találja meg nálatok továbbra is az elismerést, és üldözött az igazság védelme. Ha újból megszólalnak majd egy új, egy boldogabb jubileum harangjai, hirdessék csengve és bongva, hogy Salgótarján várossá fejlődésében, lakóinak boldogulásában, tisztviselőinek önfeláldozó munkájában soha meg nem akadt, soha vissza nem fejlődött” – köszöntötte a várost és lakóit Fekete Zsolt.
Az ünnepségen közreműködött a fennállása 144. évében járó Bányász-Kohász Fúvószener és Kónya Anna, a Gagarin Általános Iskola tanulója. Az esemény koszorúzással zárult a tavaly ilyenkor újraavatott, a várossá nyilvánítás előtt tisztelgő emléktáblánál.
