Az elmúlt évekre, egyben a jelenlegi városvezetés regnálásának idejére visszatekintve a megjelent városlakók és a feltett érdemi kérdések számában is kiemelkedő volt a városházán kedden este tartott közmeghallgatás.
Fekete Zsolt polgármester eseményindító összefoglalójában úgy fogalmazott, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak legnehezebbjét éli át a város és az ország is a világméretű korábbi és jelenlegi problémák miatt. A kilátások nem túl jók országos és helyi szinten sem, az önkormányzatok pedig arra is várnak, hogy a rezsiárak elszabadulása miatt országos szinten rendezze működésüket az állam. Az emberek mindennapi megélhetése forog veszélyben, az áremelkedések pedig az önkormányzatot is rendkívüli mértékben érintik – tette hozzá.
A városvezető általánosságban véve azt mondta: az önkormányzat megfeszített költségvetéssel és jellemzően rendkívüli állami segítségnyújtással működik.
Az éves működési költségvetés ismertetése szerint 8 milliárd forint (buszközlekedéstől parkgondozáson át az intézmények működtetéséig), ez a gáz- és áramdíjak drasztikus emelkedésével várhatóan másfél milliárd forinttal fog emelkedni idén, emiatt volt szükség október végén “súlyos döntéseket meghozni” – jelezte.
Részterületeket is érintve Fekete Zsolt elmondta: a fűnyírással idén nem voltak és nem is lehetnek elégedettek, de nem okokat keresnek, hanem megoldást; így már most megkezdték az egyeztetéseket, hogy ez jövőre sokkal jobban működjön. Beszélt az illegális hulladéklerakás problémájáról és a felszámolás költségeiről, a közbiztonság tekintetében pedig arról, hogy a térfigyelő kamerarendszert folyamatosan bővítik. Kitért az út- és járdafelújításokra, melyeket tavaly és idén végeztek el, valamint szólt a folyamatban lévő vagy éppen befejezett beruházásokról is, mint a kerékpárút utolsó ütemének építéséről, a Budapesti út felújításáról, a zagyvapálfalvai bölcsőde építéséről, a szintén a déli városrészben átadott egészségügyi centrumról és a könyvtár felújításáról is.
Az egykori Dornyay Turistaház megújítása a berendezésnél tart, a finom tereprendezést és a kertészeti feladatokat tavasszal végzik el; már csak a Volánbusz Zrt.-vel kötendő együttműködési megállapodás aláírására vár a helyi közlekedés forgalomirányítási rendszerének beüzemelése; a piac felújításánál szerződésmódosítás mellett zajlik a munka; a Forgách-telepen elindult a szociális városrehabilitáció. Fekete Zsolt külön blokkban beszélt a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében a következő években tervezetett beruházásokról, ezzel hamarosan önállóan foglalkozunk majd.
A polgármesteri tájékoztatót követően Szabó Csaba megyei műszaki üzemeltetési főosztályvezető ismertette a Szent Lázár Megyei Kórház járóbeteg szakellátó szolgáltatásainak emelése az eszközpark fejlesztésén keresztül című projektet. Az intézmény az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program kiírásán nyert el közel 293 millió forintot, amit az aktív fekvőbeteg-kapacitások további optimalizálására, a járóbeteg-ellátás, illetve az egynapos beavatkozások erősítésére fordítanak. A fejlesztést már korábban ismertettük.
Kilenc témában kérdezett a Jobb Páholy – Förster Társaság Egyesület
Két év fél évvel ezelőtt Jobb Páholy – Förster Társaság a salgóbányai áldatlan állapotok felszámolása érdekében, Salgóbánya területrendezésével kapcsolatban juttatott el javaslatot a városvezetésnek, amit akkor azért nem vettek a közgyűlés napirendjére, mert a Salgó Vagyon Kft. már dolgozott egy átfogó terven a témában. Kérdésük az volt, hogy ez az anyaga elkészült-e már, illetve azt hol lehet megtekinteni?
A Modern Város Program keretében tervezett eresztvényi fejlesztéseket is tervezett a város, mellyel kapcsolatban mintegy 30 millió forintot különböző tervezési feladatokra el is költött az önkormányzat. A kérdés az volt, hogy ez egyáltalán megvalósul-e?
Az egyesület képviselői emlékeztettek rá: a Modern Városok Program másfél évvel ezelőtti helyzetjelentésében az szerepelt, hogy a városközpont rehabilitációjára egy vízió már körvonalazódott, amit az illetékes minisztérium elfogatott. A szervezet magára a vízióra kíváncsi, illetve arra, hogy a szintén másfél évvel ezelőtt említett ötletpályázat kiírásához szükséges dokumentáció elkészült-e, mikor írja ki az önkormányzat ezt a pályázatot, illetve hogy az egykori Karancs Szálló épületével kapcsolatban mit tartalmaz a minisztérium által elfogadott vízió?
A Jobb Páholy – Förster Társaság Egyesület a barnamezős területek rehabilitációjára való törekvések és a tóstrandi komplex fejlesztés állásáról, továbbá a piac felújításának csúszásáról is kérdezte a polgármestert. Kitértek a túlméretezett önkormányzati bérlakás-gazdálkodásra és azt a kérdést is feltették, hogy tervezi-e a város a bérlakásállomány részbeni privatizációját a komfortos lakásállományban a veszteségek csökkentése érdekében (elsősorban a Garzonházra értve)? A városvezetést arról is kérdezték, hogy miért nem tesznek lépéseket a magánerős lakásépítések ösztönzésére, elsősorban a korábbi években felszabadult közművesített ingatlanok biztosításával. Kérdést tettek fel arról is, hogy milyen intenzitással kommunikál, találkozik vagy egyeztet a város vezetése a helyben működő, jelentősebbnek mondható gazdasági vállalkozásokkal, foglalkoztatókkal, és a gazdasági élet egyéb szereplőivel?
Fekete Zsolt szerint az önkormányzat mindent megtett
Mint azt válaszában Fekete Zsolt polgármester is leszögezte: a kérdéseket Eötvös Mihály korábbi alpolgármester, Szabó Ferenc Gábor korábbi önkormányzati képviselő és Tatár Csaba, a Salgó Vagyon Kft. korábbi vezetője tették fel, így nekik ismerniük kell, mivel járnak a városvezetési mechanizmusok. A városvezető a kérdésfeltevőknek azt mondta: nem akar visszamutogatni, de gondolják végig, hogy mit és hogyan sikerült elérniük annak idején, annak tükrében pedig tanulságos lesz, hogy a mostani vezetésnek mit és hogyan sikerült elérnie. A polgármester kiemelte, hogy a kérdések komplexitása és terjedelme miatt a 15 napon belüli, részletes írásbeli válaszadás lehetőségével fog élni, ugyanakkor a legtöbb kérdéshez szóban is kommentárt fűzött.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény értelmében a települések képviselő-testületei évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást kötelesek tartani, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre helyben vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
Ismertetése szerint a jelentősebb helyi vállalkozásokkal évente 1-2 személyes találkozóval is tartja a városvezetés a kapcsolatot, de éppen a napokban kerül sor egy rendezvényre is ebben a körben. A Salgó Vagyon Kft.-re vonatkozó kérdésekre azt mondta: nagy probléma az önkormányzati bérlakások kezelése, miután jelentős részük lakhatásra nem alkalmas és bontásra van kijelölve.
Az önkormányzati vagyonkezelő cég számára kitűzött “irány” az, hogy ahol társas- vagy sorházak esetében az önkormányzat kisebbségi tulajdonos, ott szabaduljon a tulajdonától, ahol pedig többségi, ott vásároljon, annak érdekében, hogy 100 százalékos tulajdon mellett felújításokra kerüljön sor.
A városvezető szerint tarthatatlan az, hogy az önkormányzati bérlakások piaci alapú bérlői adott esetben feleakkora összeget fizetnek, mint a valós piaci árak.
Ki akar venni lakást azért, hogy bérbe adja, aztán havonta még kemény ezreseket fizessen, mert neki van lakása – egy ilyen bolond van (sic!), Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, ezen szeretnénk is változtatni, de ez nem egy egyszerű történet – fogalmazott Fekete Zsolt.
A polgármester a piac felújításáról azt jelezte: szerződésmódosítás van folyamatban, mert a felújítás egyes elemeit nem lehet úgy megvalósítani, mint tervezték. Példaként említette, hogy az árusító pultok felcsiszolással történő megújítása nem lehetséges – ilyen és hasonló, nem várt, a kivitelezés során felmerült módosításokat kell átvezetni. Ettől függetlenül a beruházás zajlik, de a befejezési határidő kitolódik majd.
Fekete Zsolt arról is szólt, hogy nem egyedi a jelenség: számos projektnél jelentős különbségek voltak a tervezői költségbecslések és a kivitelezői árak között. A polgármester szerint a fejlesztéseknél “nagyon sok olyan eset is volt”, hogy tervezési anomáliák jelentkeztek. Példaként említette, hogy a tervező megrajzolt egy felújítandó pincét az egyik óvodánál, ami nem is létezett; vagy azt, amikor a kivitelezés közben derül ki, hogy a felszedett linóleum alatt beton helyett föld van. Természetesen minden ilyet korrigáltak, ami minden esetben az Irányító Hatósággal történő egyeztetési folyamatot igényelt, ami “nem egyik napról a másikra megy”.
A Modern Városok Program kapcsán Fekete Zsolt visszaemlékezése szerint az önkormányzat egy komplex projektet állított össze, önfenntartó és turistákat vonzó projektekkel. Az 50 méteres uszodát és a jégcsarnokot a miniszterelnök vetette fel, a polgármester pedig rábólintott. A tóstrandi fejlesztéstől álláspontja szerint a Testnevelési Egyetem táncolt vissza, a városvezetéstől független okok és forráshiány miatt.
Az ipari területekkel kapcsolatban jelezte: a városvezetésnek az egykori acélgyár és az öblösüveggyár területének rehabilitációjára is volt és van koncepciója – előbbi már, utóbbi pedig még mindig magánkézben van, az állam ipari parkokkal foglalkozó szervezete a magas területárak miatt nem lépett a kérdésben. Az atlétikai pálya esetében az előzetes tervek elkészültek, a terület megvásárlása megtörtént, most 70 millió forint hiányzik, hogy kiviteli tervek készüljenek. Összességében azt is hozzátette: nem segíti az ügyek előrehaladását, hogy öt és fél év alatt a kormányzatnál a negyedik gazdája van a Modern Városok Programnak.
Összetett és nehéz kérdések, beszélve minderről úgy, hogy a város korábban és most is válságmenedzselésben van. Nem úgy élünk, hogy év végére marad 1-2 milliárd forint és megtervezzük, hogy azt jövőre mire költjük el – hangsúlyozta Fekete Zsolt.
Autisták nappali ellátása, Acélgyári úti járda, megszaporodott éjszakai bulik a strandon
A közmeghallgatáson Szalainé Forgács Klaudia, az Abigél Közhasznú Egyesület vezetője arról kérdezte a városvezetést, hogy megvalósulhat-e az autista fiatalok és felnőttek nappali ellátásának biztosítása. Hangsúlyozta, hogy évről-évre egyre több érintett fiatal kerül ki az iskolarendszerből, ellátásuk pedig megoldatlan. Azt is ismertette, bár korábbi kérdésükre a városvezetés jelezte feléjük, hogy a városban működik nappali ellátás fogyatékosok számára, ez azonban számukra nem megoldás, ezekbe a napközikbe autista nem jelentkezhet, ráadásul csak 20 férőhely áll rendelkezésre.
Válaszában Huszár Máté alpolgármester jelezte: jelenleg forrás még nincs egy ilyen központ létrehozására, de a tervezési folyamat zajlik, a beruházást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében a városnak megítélt összegből tervezik megvalósítani. Az alpolgármester egyben az itteni kérdésfelvetéssel és az azt megelőző, “a valóságot teljesen sem fedő kinyilatkoztatások és Facebook-posztok” kapcsán ellenérzését fejezte ki, mivel véleménye szerint a kérdezővel vannak olyan viszonyban, hogy ezt bármikor egyeztetni tudták volna telefonon vagy személyesen is.
Az Acélgyári úttal kapcsolatban érkezett a jelzés, hogy az ott kialakított orvosi rendelő a mai napig nem nyílt meg, de az építkezés során elbontott szilárd járdaburkolatot sem állították helyre. Az ismertetés szerint ráadásul pöcegödörfedél billeg az épület mellett, ami balesetveszélyes az ott játszó gyerekekre. Fekete Zsolt válasza szerint a kérdező néhány napja ezt már jelezte, meg fogják nézni és meg fogják oldani. Megjegyezte: “azt például senki nem mondta, hogy szemben a parkoló le lett aszfaltozva és az milyen jó dolog”.
A Beszterce-lakótelep családi házas övezetéből hárman is nyomatékosították a közmeghallgatáson, hogy a strand területén tartott nyári rendezvények “finoman szólva zavarják az ott lakók nyugalmát”. A kommentárok szerint az évi néhány alkalmat elviselik, de tarthatatlan az este 10 órától másnap hajnal 4-5 óráig tartó bulik sorozata “ilyen intervallumban és ilyen gyakorisággal”. Fekete Zsolt jelezte: átgondolják a helyzetet, de az önkormányzat ezen eseményeknek nem szervezője, csak a területet adja bérbe. A lakók erre úgy reagáltak:
akkor az a kérés, hogy az önkormányzat ne adja bérbe a területet.
Kérdés volt még az ÉVI 2 üzletház homlokzatának állapota is: “nem lehet-e valamit csinálni, hogy a tulajdonosok lefessék?” A polgármester válasza szerint többször is fel lett már szólítva a tulajdonos, patthelyzet van, de nem az önkormányzat, hanem a kormányhivatal az eljáró hatóság.
Mindezen túl a városvezetés kapott egy támogató megszólalást, melyben a városlakó arról beszélt, hogy az előrelépéseket nem szabad nem észrevenni, nem szabad irrealitásokat követelni, továbbá el kell ismerni az önkormányzat erőfeszítéseit és eredményes tevékenységét.
Hranek Ferenc, Salgótarján Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke a közmeghallgatáson ismertette: 12 utcát tartanak rendben a városban, 55 embert alkalmaznak. Véleménye szerint jó együttműködésben dolgoznak a város önkormányzatával, akiktől egyben egy kicsit nagyobb figyelmet kért. Mint ismertette: kérésükre az idei évben már az Acélgyári útra is kerültek virágok, azokhoz pedig “nem lett hozzányúlva”. Véleménye szerint ez egy üzenet a városvezetésnek:
vegyék észre, ahol változás van, invesztáljanak – érezzék az adott területen élők, hogy bekerültek a látószögbe.
