A salgótarjáni Beszterce térre érkezett a Trianon 100 – Összetartoztunk, összetartozunk című vándorkiállítás, melyet pénteken nyitottak meg ünnepélyes keretek között.
Mint azt a megnyitón is felidézték, a kormány a trianoni békediktátum centenáriuma alkalmából 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánította, melyhez kapcsolódóan a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány számos eseményt szervezett. Bár a járványhelyzet jelentősen korlátozta a megemlékezéseket, az alapítvány nem mondott le arról, hogy méltóképpen megemlékezzen a magyarság közös múltjáról. A Trianon 100 vándorkiállítás végül tavaly ősszel indulhatott útjára, utolsó állomásként pedig Salgótarjánba is ellátogatott.
Az ünnepségen Fekete Zsolt, a megyeszékhely polgármestere köszöntötte a megjelenteket, aki beszédében aláhúzta: az önkormányzat kiemelt törekvése, hogy a színvonalas kulturális rendezvények iránt érdeklődők ne csak a belvárosban találjanak programlehetőséget, hanem a városrészekben is, ezért választották a vándorkiállítás helyszínéül a Beszterce teret. Mint fogalmazott, a trianoni békediktátum Magyarország történelmének egyik legmeghatározóbb traumája – a tárlat számos forrás bevonásával, a kort megidéző kulisszákkal mutatja be az ahhoz vezető utat, a következményeket és az államiság megőrzésére tett erőfeszítéseket.
Fekete Zsolt szerint 102 évvel ezelőtt a győztes hatalmak nem a békés egymás mellett élést tartották szemük előtt, hanem saját érdekeiknek megfelelően osztották fel Kelet-Közép-Európát és benne a történelmi Magyarországot. Bár megpróbálták megtörni a nemzet jövőbe vetett hitét, önbizalmát, mi sem jelzi jobban a magyarság egységét, összetartozástudatát, mint az a tény, hogy a történelem során elszenvedett kínok és veszteségek után mindig megerősödve tudott újjáéledni – fejtette ki a polgármester.
Mi ugyan csak a történelemkönyvekből ismerjük a régi Magyarországot, azonban sosem szabad megfeledkeznünk azokról a magyarokról, akik a ránk kényszerített béke következményeként egyik napról a másikra elvesztették hazájukat – emelte ki Fekete Zsolt.
A megyeszékhely első embere hozzátette: ugyanakkor a jövőnk miatt fontos, hogy ne csak hátrafelé nézzünk. Tekintsünk előre, dolgozzunk annak érdekében a jelenben, hogy a magyarság jövője dicső legyen, és elődeink büszkék lehessenek ránk – mondta Fekete Zsolt. A városvezető szerint a szabadságért nekünk, a 21. század polgárainak is ugyanúgy meg kell vívnunk saját küzdelmeinket, mint elődeinknek.
Tanuljunk a múlt hibáiból, és dolgozzunk azért, hogy a csodálatos, kulturálisan sokszínű Kárpát-medence mindannyiunk közös, virágzó otthona legyen – zárta beszédét Salgótarján polgármestere.
3100.hu Fotó: Fekete Zsolt polgármester a Trianon 100 című utazó kiállítás salgótarjáni megnyitóján 3100.hu Fotó: Kubinyi Júlia népdalénekes a Trianon 100 című utazó kiállítás salgótarjáni megnyitóján 3100.hu Fotó: László Bernadett, a Terror Háza Múzeum történésze a Trianon 100 című utazó kiállítás salgótarjáni megnyitóján
Sosem gyógyulhat be a Trianon által okozott seb
A kiállítást László Bernadett, a Terror Háza Múzeum történésze nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy a Beszterce térre érkezett tárlat a budapesti Várkert Bazárban található „Új világ született” című kiállítás része. A nagyszabású tárlat keretében – melyet az alapítvány az első világháborús centenáriumi emlékbizottság megbízásából készített – megemlékeznek arról, milyen út vezetett 1920 nyarához, ahhoz a naphoz, amikor egy békediktátumot kellett aláírniuk a magyaroknak Trianonban.
Mint felidézte, mindezt megelőzte egy több éven át tartó világháború, amely a 20. század első véres összecsapása volt, és ami teljesen megváltoztatta az emberek életét.
A trianoni békediktátum következményeként az ország nem csak kétharmadát vesztette el, hanem fizikális veszteségeket is szenvedett – eltűnt többek között a szállításra használható folyóvizeink 65 százaléka, a termőföldek többsége, de a vasúti vonalak nagy részét is tudatosan megcsonkították a győztes nagyhatalmak, akik azt hitték, ezzel egy végleges békét teremtenek, mely lezár minden háborút – fogalmazott László Bernadett.
A történész szerint semmi sem mutatja be ezeket az érzéseket jobban, mint a kiállításon olvasható idézetek a kortársaktól, melyekből kiderül, ők hogyan élhették meg a trianoni békediktátum következményeit. László Bernadett hozzátette: bízik benne, hogy a tárlat elindíthatja a Trianon által okozott seb gyógyulását is, mely azonban végleg sosem tűnhet el.
A Trianon 100 – Összetartoztunk, összetartozunk című időszaki tárlat július 22-ig tekinthető meg a Beszterce téren, minden nap 10 és 18 óra között.