Várossá válásának századik évfordulóját ünnepelte Salgótarján csütörtökön, a centenáriumi ünnepi közgyűlésen és díszünnepségen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte a tarjániak hűségét; Hiller István, az Országgyűlés alelnöke pedig a helybéliek öntudatáról beszélt; míg Fekete Zsolt polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a centenárium egyaránt múltunk, jelenünk és jövőnk ünnepe.
Gulyás Gergely ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a Salgótarjánban élők munkájukkal kivívták az ország tiszteletét. Salgótarján száz éves teljesítménye sokat adott az országnak, a bányával, az öblösüveggyárral, a síküveggyárral, a Salgótarjáni Bányász Torna Clubbal, amely még az UEFA-kupát is megjárta, és több válogatottat, olimpiai bajnokot adott az országnak – mondta a miniszter.
Kiemelte: az országban mindenütt emlékeznek arra, hogy a tarjániak a legreménytelenebb helyzetben is hűségesek maradtak. 1956-ban a fenyegetés sem tántorította el a munkásokat attól, hogy kiálljanak az igazuk, az egész nemzet igaza mellett – mondta, hozzátéve: a következményeket ismerjük, a hősök előtt fejet hajtunk.
Gulyás Gergely kitért rá: Salgótarján olyan település, amely korábban egy ország közepén állt, és egyszer csak a határ közelében találta magát. Trianon után saját jogán vált várossá, és ezáltal vállalta az elcsatolt területeken maradt városok feladatait is – mondta.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szólt a jövőről, a Modern Városok program adta lehetőségekről is. A salgótarjáni embereknek is hozzá kell férniük a jó színvonalú közszolgáltatásokhoz, a jó minőségű közlekedéshez, a sportolás, szórakozás mellett a méltó munkáért méltó bért fizető munkahelyekhez – hangsúlyozta. Elismerően szólva a városvezetéssel e téren való együttműködésről, a már megvalósult fejlesztések között említette a 21-es főút kétszer kétsávossá építését, a megyei kórház fejlesztését, az új onkológiai centrum létrehozását. Elmondta, együtt dolgoznak az ipartudományi kalandpark megvalósításán, az új uszodát is magában foglaló sportcentrum, az új atlétikai pálya, ás a jégcsarnok megépítésén.
Átadták a városi elismeréseket a centenáriumi díszünnepségen – 3100.hu
A centenáriumi év alkalmából olyan szervezeteket, intézményeket, valamint közösségeket díjaztak, amelyek meghatározó és kimagasló szerepet töltöttek be Salgótarján várostörténetének alakításában, a megyeszékhely fejlődésében, szellemi és anyagi jólétének gyarapításában.
Jószerencsét! – így köszönt Hiller István, aki mondani kezdte, majd a közönséggel együtt mondta végig a Bányászhimnusz szövegét. Azért kezdte ezzel a visszaemlékezést, mert a salgótarjániak szülei, nagyszülei, dédszülei így köszöntek, amikor dolgozni mentek reggel, amikor leszálltak a bányába, és amikor hazatértek.
Hiller István beszédében azt mondta: egy évszázad egy nemzet történetében is jelentős korszak. Salgótarjánban az intézmények, épületek, a csodálatos tájak, a régi és az új országhatár együtt formálják a közösség öntudatát.
Hozzátette: „leginkább akkor tudjuk megjeleníteni az önök büszke elmúlt évszázadát, ha emberekben gondolkozunk”. Egy Salgótarjánból kapott levél alapján felidézte egy család történetét, amelyben a nagyapa a csehországi Plzenből került a városba, ahol kovácsként dolgozott. A fia már salgótarjáninak mondta magát, és egyike volt az olvasóegylet létrehozóinak.
Az MTI tudósítása szerint Hiller István megemlékezett a salgótarjáni születésű, 2014-ben elhunyt Várkonyi Ágnes történészről, aki – mint mondta – nemzedékek magyar tudományára számára meghatározó lett, és egész életében hű volt a városához.
„Legyen ez az év valódi ünnep – múltunk, jelenünk, s jövőnk ünnepe!”
Fekete Zsolt, a megyeszékhely polgármestere ünnepi beszédében felidézte: száz évvel ezelőtt, ezen a napon, ugyanebben az épületben tartotta alakuló ülését Salgótarján rendezett tanácsú város első képviselő-testülete. Mint fogalmazott, bár az akkoriaknak nem voltak nagy, történelmi tetteik, a maiak számára mégis a legnagyobbat cselekedték, mely attól a pillanattól meghatározta a helyi közösség alakulását: Salgótarjánt várossá formálták.
A város első embere szerint eseménydús száz éven van túl Salgótarján, amely során közösek voltak a sikerek, de sajnos a kudarcok is, amelyek mindenki életére hatással voltak. A megyeszékhelyt megtépázta a második világháború, egy évtizeddel később pedig újabb tragédia következett: 1956. december 8-án az akkori gyári munkások békés demonstrációját vérbe fojtották. Később az addig tervezetten fejlődő város aztán a rendszerváltás áldozata lett, több más magyarországi településsel egyetemben – emlékeztetett Fekete Zsolt.
Az elmúlt 30 évben sokan próbálták helyben megtörni a negatív spirált, de sosem volt kellő támasz, kellő támogatás, s közben a városunk súlyos mértékben kezdett üresedni. De mi, akik itt élünk, itt dolgozunk, továbbra is hiszünk Salgótarjánban és továbbra is teszünk Salgótarjánért – fogalmazott a polgármester.
Fekete Zsolt kifejtette: a város történetének nosztalgikus emlékképei a mai napig beszédtémát jelentenek – sokak számára emlék az 1960-as években induló város-átépítés, a bányászlét, a gyári közösségek jó hangulata, élvonalbeli sportolók, sportcsapatok sikereinek közös ünneplése, valamint a város fejlődésével együtt fellendülő szellemi és kulturális élete is.
De nem csupán emlékeink, hanem a gyermekeink, unokáink iránt érzett felelősség is arra ösztönöz bennünket, hogy mindent megtegyünk egy szebb, élhetőbb Salgótarjánért – hangsúlyozta a polgármester.
Mint fogalmazott, a jövő a fiataloké, a jelenben pedig a fiataloknak és az időseknek meg kell egymást érteniük és együtt kell működniük azért, hogy a jövő reménnyel teli legyen.
Legyen ez az év valódi ünnep – múltunk, jelenünk, s jövőnk ünnepe! Boldog 100. születésnapot, Salgótarján! – zárta sorait Fekete Zsolt.
Az ünnepségen fotókon, régi filmkockákon és új drónfelvételeken villantottak fel képeket a tíz évtized történetéből. Az imázsfilm azzal a nem titkolt céllal készült, hogy országosan is hírét vigye Salgótarjánnak.
