Két különleges installációval bővült idén nyáron az Ipolytarnóc melletti Szikra Mező. A részletekről Fenyvesi Zsófi, a Field of Sparks nonprofit egyesület művészeti vezetője beszélt a 3100.hu-nak.
Ahogy arról már korábban is írtunk, a Field of Sparks csapata először 2019-ben járt és alkotott a településen, 2022 kivételével pedig minden évben visszatértek. Fenyvesi Zsófi mellett Kiss Péter főszervező, Majorosi Zsófia grafikai vezető és Szabó Péter Róbert építészeti vezető adják a civil szervezet alapcsapatát.
Az idei évben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építész Szakkollégiumát, valamint a Pozsonyi Design és Művészeti Egyetemet hívták meg. Ahogy mindig, úgy ezúttal is február környékén kapták meg a csapatok a művészeti kiírást, majd egészen júniusig dolgoztak a terveken, amikor is megkezdődhetett a kivitelezés.
A sár miatt elakadtak járműveik, így a résztvevőknek gyalog kellett közlekedni, ráadásul a fizika törvényei is máshogy hatottak – magyarázta a projekt művészeti vezetője.
Különleges módszerekkel készültek az alkotások
Fenyvesi Zsófi a két elkészült alkotásról is mesélt. Mint elmondta, a pozsonyi egyetemisták és tanáraik Spine, azaz Gerinc című alkotása a tenzegritás elvére épül, melynek lényege, hogy a húzó és a vonó, illetve toló erő, valamint a gravitáció olyan különleges kombinációban jelentkezik, ami a lebegés érzetét adja bizonyos elemeknél.
A fiatalok úgy döntöttek, mindezt nagyméretű, akár a 200 kilogrammos súlyt is elérő farönkökkel valósítják meg. A eső miatt megküzdöttek a kivitelezéssel, a talajcsavarok beillesztése, a nagy farönkök kifeszítése, levegőbe emelése különösen nagy kihívást jelentett ebben az időjárásban – tette hozzá Fenyvesi Zsófi.
A fővárosi csapat alkotása, a Sparks of the Field az első installáció az Ipolytarnóci mezőn, melynek egy nagyon konkrét funkciót szántak – hangsúlyozta a Field of Sparks művészeti vezetője. Mint ismertette, ez is egy nagyon különleges technikával, úgynevezett földzsaluzással készült. Ellentétben a hagyományos eljárással, mikor fa vagy fém keretet építenek a betonnak, ennél a módszernél maga a föld funkcionál keretként. Az alkotók precízen kiásták a formát, ebbe került bele a beton, amely viszonylag hamar megkötött.
Ezután egyfajta feltárási folyamat következett, mely során eltávolították a földet, majd a beton felületét bizonyos helyeken tökéletesen simára lapították, míg máshol szándékosan hagyták, hogy a föld mintázata maradjon meg benne. Ezáltal van egy kicsit kőkorszaki, akár „éppen most ástuk ki a leletet” hangulata az installációnak – fogalmazott Fenyvesi Zsófi.
A művészeti vezető szerint a helyiek minden évben egyre nagyobb bizalommal fordulnak a projekt felé, így egyre többen csatlakoznak hozzájuk, látogatják meg őket.
Mint kiemelte, a Field of Sparks egy teljesen nyitott platform, bárki, aki szeretne kapcsolódni és tud bele adni valamit adni – legyen szó a tudásáról, idejéről, ötletéről, munkájáról -, azt szívesen várják. Sőt, kifejezetten bátorítják a helyieket, hogy csatlakozzanak, beszélgessenek a résztvevőkkel, akiktől tanulhatnak is. Utóbbi fordítva is működik: Fenyvesi Zsófi elmondása szerint idén például Rácz Máriótól érkezett egy remek felajánlás, aki megtanította a csapatot cigánykenyeret, azaz bodagot sütni.
Az országhatárt is átlépték idén
Fenyvesi Zsófi arról is beszámolt, hogy a Field of Sparks idén nem csak a falu, de az ország határát is átlépte, az úgynevezett Art Residency keretében ugyanis Kalondán tevékenykedtek, ahol Mohosi Zsófia vezetésével kezdtek el megfesteni egy 35 méter hosszúságú falat. Mint a művészeti vezető fogalmazott, itt is az a grafikai világ jelenik meg, melyet immár négy-öt éve építenek, és amelybe a régió grafikai elemeit, hagyományait próbálják összegyűjteni.
A csapat jövőre is szeretné folytatni a Field of Sparks-t, ennek érdekében már zajlanak is a megbeszélések, október elején pedig benyújtják pályázatukat a Nemzetközi Visegrádi Alap kiírására. Fenyvesi Zsófi aláhúzta: szeretnék, hogy ez a szociálisan érzékenyítő művészeti projekt egy kortárs, „menő” irányban folytatódhasson.