Fontos részletek derültek ki a salgótarjáni közgyűlés múlt csütörtöki ülésén úgy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében megvalósuló utolsó beruházásokról, mint a TOP Plusz keretében hamarosan induló első fejlesztésekről.
Fekete Zsolt polgármester az ülésen jelezte: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Irányító Hatóságának képviselői azt jelezték az önkormányzat felé, hogy a város az elszámolásokkal jól halad, abban az élmezőnyhöz tartozik. Mint arra a városvezető is emlékeztetett: a – 2014-2020-as időszakra kapott, de 2023 közepéig elkölthető – 9,2 milliárd forintos városi TOP keret felhasználásának közeleg a végső határideje, de abból a jövő évre már csak a piac és vásárcsarnok folyamatban lévő, továbbá a Forgách-telepi, hamarosan induló kivitelezések tolódnak át.
Fontos részletet közölt a városvezető a TOP keretében a “levegőben lógott” bő 1,2 milliárd forint sorsáról is. Amint arról korábban már beszámoltunk: az önkormányzat elállt a bányamúzeum szomszédságába tervezett gyermekmúzeum felépítésétől, a megmaradt forrást pedig más projektekre kívánták volna fordítani: a piac környéki útszakaszok felújítására és somoskői turisztikai fejlesztésekre.
Fekete Zsolt tájékoztatása szerint erre az Irányító Hatóság nem adott lehetőséget, a pénzt a piaci, a játszóházi és a Forgách-telepi projektek növekményébe számították be.
A TOP keretében ugyanis több körben és az említetteken felül is kapott már ráemelési jóváhagyásokat az önkormányzat. Az eredetileg 9,2 milliárd forintra tervezett büdzsé így ezekkel a döntésekkel néhány héttel ezelőtt már a 11 milliárd forintot közelítette. Miután azonban az eredetileg a gyermekmúzeum építésére tervezett bő 1,2 milliárd forintot most a korábbi ráemelésekbe “kompenzálta be” az Irányító Hatóság, összességében a város kerete visszacsökkent bő 9,5 milliárd forintra.
Fekete Zsolt az önkormányzat előrehaladási sikerességét ismertető gondolatoknál úgy fogalmazott: az élmezőnyhöz tartozó Salgótarjánnal szemben vannak olyan települések, ahol még csak a tervezés vagy a közbeszerzés zajlik egyes projektek esetében (miközben azokat 2023 júniusának végéig meg is kell valósítani). Salgótarján esetében a bő 1,2 milliárd forint más célokra történő felhasználását lehetséges, hogy tervek hiánya vagy közbeszerzési kötelezettség nem hátráltatta volna, ugyanakkor összességében itt mégis még egy lépéssel “hátrébb” állt az önkormányzat.
Közgyűlés – A nagy port kavart állatkínzás és az iskolakezdési támogatás is napirendre került – 3100.hu
Közel húsz napirendet tárgyalt múlt csütörtöki ülésén Salgótarján közgyűlése.
A szakemberek már előrevetítették az elutasítás lehetőségét
A TOP eredetileg 9,2 milliárd forintos városi kerete a 2014 és 2020 közötti Európai Uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódik. A pénz 85 százalékát az unió adja, 15 százalékát pedig a magyar költségvetés biztosítja. A kormány döntésének értelmében az operatív programok között ilyen “dedikált” kereteket kaptak a megyei jogú városok, illetve a megyei önkormányzatokon keresztül a megyék is, ahol a keretrendszeren belül helyben döntötték el, hogy mire kívánják költeni a támogatást. Így lesz ez 2021 és 2027 közötti is.
Az alapszabály szerint egy adott uniós költségvetési ciklushoz kötődő pénzeket az időszak lejártát követő második év végéig lehet(ett) felhasználni. Tehát a 2013-mal záródott hétéves költségvetés terhére annak idején 2015 végén számolt el az ország az unió felé. Ezúttal azonban a koronavírus-járvány miatt három évre tolták ki ezt a határidőt.
A 2023 év végi dátum ugyanakkor nem az egyes projektek legutolsó lehetséges véghatáridejét jelenti, hanem azt a dátumot amikor az ország együttesen elszámol az operatív programok teljesülésével az unió felé. Mindez azt jelenti, hogy Salgótarján önkormányzata – és minden más projektgazda – is akkor tudja elszámolni a rendelkezésére bocsátott teljes keretösszeget, ha a még várakozó beruházások mindegyikét megvalósítja 2023 júniusának végéig, majd szeptember végéig hiánytalanul el is számol azokkal az irányító hatóság felé.
Bár az önkormányzat a gyermekmúzeum felépítésétől történő elállást követően egyből megtette a szükséges bejelentéseket arról, hogy mire “cserélné be” a projektre szánt pénzt, már az általunk korábban megkérdezett szakemberek szerint is kérdéses volt, hogy ezt az összeget még fel lehet-e majd használni. A beszélgetésekből ugyanis az körvonalazódott, hogy bár irányítási oldalról a szándékkal és a pénzügyi forrásokkal sincs probléma, a legerősebbek a technikai jellegű, de elmaradhatatlan kérdések.
Ennek a pénznek a felhasználásához ugyanis mindenek előtt az kellett volna, hogy az Irányító Hatóság újra kinyisson olyan pályázati lehetőségeket, melyeket akár már évekkel ezelőtt lezártak.
Információink szerint ugyanakkor általánosságban a már megítélt támogatással bíró, de még meg nem kezdett – Fekete Zsolt által negatív kontextusban említett – pályázatok felett is egyre erősebb kontroll az elszámolási határidő közeledtével. Az irányító hatóság árgus szemekkel figyeli a valamilyen okból “álló” projekteket. Ennek oka nem meglepő: céljuk a fokozott kontrollal az, hogy most már csak azok a beruházások kezdődjenek meg, melyek véget is tudnak érni kevesebb mint egy év alatt.
A salgótarjáni módosítási igény a körülmények miatt az “utolsó utáni pillanatban” lett beadva, de ha a csereprojektekről be tudta bizonyítani az önkormányzat, hogy meg is tudja azokat valósítani 2023 júniusának végéig (vagyis rendelkezik a szükséges tervekkel és engedélyekkel, vagy azok megszerzésére egyáltalán van esély a nagyon közeli jövőben), akkor lett volna esély az átvezetés befogadására.
Bár a Fekete Zsolt polgármester által ismertettet elszámolási előrehaladás a projektek többségénél valóban tetten érhető, az átcsoportosítani kívánt pénz legfontosabb jellemzője, hogy abból az eredeti összeg – 750 millió forint – már 2017-ben megérkezett az önkormányzat számlájára.
Az általunk megkérdezett szakemberek szerint az Irányító Hatóság így erre a télelre – a technikai kérdések mellett – úgy is tekinthetett, mint olyan 1,2 milliárd forintra, aminek elköltése öt év alatt sem sikerült.
Három beruházással indulhat az újabb fejlesztési keret elköltése
A következő, 2021-2027-es időszakra szóló, 11 milliárd 156 millió forintos városi TOP Plusz keret felhasználását mielőbb megkezdené az önkormányzat, tekintettel az infláció és az építőipari áremelkedések mértékére. Fekete Zsolt ismertetése szerint ugyanakkor jelenleg még csak az energiahatékonysági beruházásokat lehetővé tevő pályázat érhető el.
Ezen a területen négy projektet tervez a város, melyből három esetben a szükséges támogatások lehívásához szükséges folyamat elindításáról döntöttek az ülésen. Az önkormányzat a táncház energetikai korszerűsítésére 45 millió forint, az Egészségügyi- Szociális Központ épületének felújítására 290 millió forint, míg a városi sportcsarnok energetikai beruházására 610 millió forint támogatást kíván felhasználni. A további, a TOP Plusz keretében tervezett beruházások esetében folyamatosan készülnek a tervek annak érdekében, hogy a pályázati kiírások megjelenésekor mihamarabb le lehessen hívni a szükséges támogatási összegeket – tette hozzá Fekete Zsolt.
