Most jött el az ideje, hogy kimondjuk: Magyarország soha többet nem lesz áldozata semmiféle idegen erő érdekeinek és nem vesz részt újabb európai öngyilkossági kísérletben, azaz európai háborúban – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a kisterenyei csata évfordulója alkalmából tartott csütörtöki megemlékezésen, Bátonyterenyén az MTI tudósítása szerint.
Kövér László a 105 évvel ezelőtti történelmi eseményt elemezve emlékeztetett: ma emléktábla áll mementóként azon a helyen, ahol megfordult egy hadjárat, és vele egy országrész sorsa. Köszönhetően az ott élők nagyszüleinek és dédszüleinek, akik bátorságukkal és áldozatukkal érvényesítették a magyar élet alapigazságát: mindig csak az a tiéd, amit meg tudsz védeni – tette hozzá. Az első világháborút Európa első öngyilkossági kísérletének nevezte, hozzátéve: a korabeli világ hatalmasai úgy érezték, elég erejük van ahhoz, hogy érdekeik szerint átrendezzék a világpolitikai, és azon belül az európai erőviszonyokat.
Az 1918-as sorsfordító időkben az „őszirózsás forradalomnak nevezett politikai puccs” által hatalomra juttatott kormány becsapta és elárulta a nemzetet: a honvédelmi miniszter lefegyverezte a magyar haderőt, önvédelemre képtelenné tette az országot, és kijelentette, hogy nem akar többé katonát látni – mondta a házelnök.
„A nemzetnek akkor is csalódnia kellett, mert a magyaroknak akkor és azóta is kommunistákból mindig a legalja, a legkészségesebb hazaáruló-fajta jutott” – fogalmazott. Kövér László azt mondta, ilyen körülmények között érkezett meg 1919-ben az ellenség Kisterenyére, ahol egy tekintélyes őrmester szavára a falu a sarkára állt, és a beérkező erősítésekkel nemcsak visszafoglalta a faluját, de halálos csapdát állítva elfogta az ellenséges zászlóaljat. Ez a fordulat átbillentette a salgótarjáni csata sorsát, és megállította a támadókat.
A korabeli „internacionalista hazaárulás” felértékeli a nemzeti értékrendű és elhivatottságú magyar katonák és civilek küzdelmét és áldozatát azért, hogy megmentsék otthonukat. Örök hála azoknak, akik 1918-19-ben ugyan a történelmi magyar hazát nem, de a magyar becsületet és önbecsülést meg tudták védeni – jelentette ki Kövér László. Rámutatott: ismerve a múlt összefüggéseit, a nemzeti és nemzetközi érdekek és erők küzdelmét, pontosan érthető annak 21. századi mintázata is.
Európa a második világháború, „a második öngyilkossági kísérlete” után, a két éve zajló orosz-ukrán háborúval napjainkra megérkezett a „harmadik öngyilkossági kísérlet” küszöbére – állapította meg, jelezve: a helyi háborúkat ma már globális hitelezői érdekek motiválják. Napjainkban háborúk akkor törnek ki, ha ahhoz hitelezői érdekek fűződnek, és addig tartanak, míg a majdani újjáépítési hitelezéshez nagyobb érdeke fűződik a globális hitelezőknek, mint a fegyverkezési hitelekhez. Ezért nem a véletlen műve, hogy az orosz-ukrán háborúban a béke megőrzésére és újbóli megteremtésére szolgáló lehetőségeket a szembenálló felek elmulasztották és a háború kiterjesztése a cél – közölte a házelnök.
„Miközben látjuk az elpusztult otthonokat, iskolákat, ledőlt templomtornyokat és műemlékeket, kiégett üzemeket, felperzselt szántóföldeket, halljuk azon globalista európai politikusokat is, akik ebbe Európa minden nemzetét bele akarják rángatni, halljuk azok hangját, akik az elmúlt időkben az országuk hadseregének lefegyverzésével csináltak politikai karriert, most háborúba, akár atomháborúba is sodornák a kontinens országait” – folytatta Kövér László.
Kiemelte, június 9-én ismét választani kell, hogy a következő öt esztendőben kik képviseljenek bennünket Európában, és kik vezessék településünket. Ennél a voksolásnál pedig nem szabad feledni: a 21. században is csak az a miénk, amit meg tudunk védeni – húzta alá.
Kitüntető címet kaphatnak a hősök és a városrész
Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgármestere köszöntőjében arról beszélt: egy település, város életében fontosak az olyan ünnepek, amelyek a helyi hősökhöz, a helyi múlthoz köthetők – ilyennek kell lennie a kisterenyei csatára emlékező ünnepségnek is. Mint mondta, ezzel szemben az 1919-es kisterenyei csata sokáig szinte elfelejtett volt, nem kezelték kellő súllyal ezt a hőstettet.
A városvezető köszönetet mondott a 2021-ben elhunyt Dr. Szomszéd Andrásnak, a Nógrád Vármegyei Levéltár néhai munkatársának, aki kutatásai során foglalkozott a kisterenyei csatával, és felhívta a figyelmet, hogy „sokkal súlyosabb események történtek, mint amit gondoltunk”. Ugyancsak háláját fejezte ki a Bátonyterenyei Lokálpatrióták Társaságának, a Trianon Társaság Bátonyterenyei Csoportjának és a Rendvédelmi Nyugdíjasok Bajtársi Egyesületének, melyek 2015-ben emléktáblát állíttattak a helyi vasútállomáson.
Nagy-Majdon József úgy folytatta: azóta – a pandémiás helyzet kivételével – minden évben tartottak megemlékezést. Tavaly pedig még hangsúlyosabbá vált a kisterenyei csata, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kötött megállapodás után az intézmény munkatársai ugyanis megkezdték a harcok részleteinek, körülményeinek feltárását, ennek kapcsán pedig konferenciát is rendeztek.
Az egyetem javasolta azt is, hogy a „Protectores Domus”, vagyis az „Otthon védelmezői” címre javasolják a csata hőseit, illetve a kisterenyei településrészt – ismertette a polgármester, aki végezetül hangsúlyozta: minden évben ünnepeljük meg hőseinket, emlékezzünk vissza múltunkra, és tekintsünk bizakodva a jövőre!
