Az 1946-os széncsata 78. évfordulója alkalmából rendeztek megemlékezést csütörtök délután Salgótarjánban, a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Zemlinszky úti épületénél, az egykori bányakapitányságnál.
Az ünnepségen Fekete Zsolt polgármester kifejtette: egy térség fejlettségének meghatározója, ha a területén ásványkincs található. Salgótarján várossá nyilvánításának alapja volt a 19. században elindult bányászat és iparosodás. A szén elősegítette településünk megerősödését, fejlődését, egyben emberi sorsokat irányító fogalommá vált, amelyhez egyaránt fűződik a boldogság, a jólét, a munka és a szenvedés – fogalmazott.
A polgármester Szvicsek Ferenc ipartörténész, a város díszpolgárának szavait idézte, aki Salgótarjánt egy tanulmányban a magyar Ruhr-vidéknek hívta, tekintettel a barnakőszén bányászat több mint 150 éves múltjára. Mint kiemelte, a bányászat öröksége, legszebb hagyományai értékes elemei a vármegyeszékhely identitástudatának.
Utcanevek, köztéri alkotások és tucatnyi emléktábla őrzik az egykori bányászat dicső és hős emlékét – az ehhez kapcsolódó hagyatékot megismerni, védelmezni és megfelelően hasznosítani jövőnk fejlődésének egyik nélkülözhetetlen alapja – húzta alá Fekete Zsolt.
Ennek jegyében fontosnak tartjuk, hogy évről évre megemlékezzünk a Salgótarján és térségének bányászati történetéhez kötődő, jelentős eseményekről, így az 1946-os széncsatáról is – hangsúlyozta a városvezető. Mint felidézte, a második világháború után hazánk nagy veszteségekkel nézett szembe, ebben a súlyos helyzetben pedig a magyar bányásztársadalom – nem először, és nem is utoljára – magára vállalta a munka oroszlánrészét.
A környékbeli bányákban 12 ezer salgótarjáni és nógrádi bányász vett részt abban a 78 évvel ezelőtti termelési versenyben, melynek eredményeként jelentősen nőtt a kitermelt szénmennyiség. Szűkebb hazánk bányászai országos viszonylatban is kiemelkedő teljesítményt értek el a rendkívüli nehéz, mostoha munkakörülmények között. Ezzel hozzájárultak a gazdaság stabilizálásához, az ipari termelés beindításához, az áramellátás biztosításához és a lakossági tüzelőanyag ellátás javításához – mondta Fekete Zsolt.
Dobor István, a Nógrádi Bányász Nyugdíjas Szakszervezeti Bizottság elnöke beszédében kifejtette: a második világháború után az ország helyreállításához gyakorlatilag a szén volt az egyetlen energiaforrás. Nógrádi Sándor, az egykori partizán parancsnokból lett iparügyi államtitkár 1945 decemberében jelentette be, hogy közeleg az államosítás a nehéziparban és az erőműveknél, azonban a bányáknak kell elől járni benne, hiszen a szénhiányt csak ezzel lehet megoldani.
Mint fogalmazott, a bányászok mindig optimista emberek voltak, így bizakodva várták az államosítást, azt remélték, jobb körülmények között dolgozhatnak. A háború után ugyanis komoly gondok voltak az ellátásban, a létfenntartás biztosításáért több szenet kellett termelni – ezt pótműszakban és vasárnapi munkában lehetett csak megtenni. Ilyen körülmények között alakult meg Nógrádban a szénmedencét irányító, hét tagú bizottság, mely versenyre hívta a bányászokat. A felhívás sikeres volt, az összefogásnak köszönhetően a széntermelés megduplázódott, a napi termelés március közepére elérte a 2000 vagont, május végére a 2600 vagont – ismertette Dobor István.
A bányászok közössége ebben a csatában bebizonyította, hogy mindig és minden körülmények között helyt tud állni. A salgótarjáni és tatabányai szénmedence közötti versenyt a salgótarjániak nyerték, hiszen az össztermelésben és az egy főre jutó termelésben is megelőzték őket. A kitermelt szén elősegítette a gazdaság stabilitását, újraindult az ipari termelés, az ellátás folyamatossá vált és a lakossági tüzelőanyag is megfelelő mennyiségben állt rendelkezésre.
Méltósággal, őszinte szívvel kimondhatjuk, hogy a 12 ezer nógrádi bányász teljesítette a vállalását. Sem hősök, sem áldozatok nem akartak lenni, ők csak dolgoztak, ahogy elvárták tőlük, sőt, azt meghaladóan is, segítve az ország gyarapodását – hangsúlyozta Dobor István.
Az ünnepség végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait az egykori bányakapitányság falán elhelyezett emléktáblánál. A megemlékezésen részt vett Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke is.
