Bő két évtized alatt több mint 26 százalékkal csökkent a Salgótarjánban életvitelszerűen élők száma – derül ki a 2022-es népszámlálás adataiból.
Mint ismert, tavaly ősszel 2011 után ismét népszámlálást tartottak hazánkban, a lakosságnak a 2022. október elsejei adatok alapján kellett nyilatkoznia. A felvett adatokat azóta folyamatosan dolgozza fel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mely kedden újabb eredményeket közölt. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke a hétfői, Budapesten tartott sajtótájékoztatón elmondta: tavaly ősszel zajlott a 16. népszámlálás, de ez volt az első, amely már teljes egészében digitális volt. Az adatfelvétel során 1,8 milliárd adatot gyűjtöttek össze – tette hozzá.
A KSH elnöke kiemelte: a feldolgozás a digitális jelleg miatt, valamint az állami adatbázisok széleskörű használatának köszönhetően lényegesen gyorsabb, mint korábban, így szeptember végéig a teljes népszámlálási adatállomány hozzáférhető lesz egy teljesen új lekérdező rendszerben – áll az MTI beszámolójában.
Az ország összes vármegyeszékhelyét, illetve a fővárost vizsgálva kiderül: a legnagyobb arányban Salgótarjánban csökkent a helyiek száma, ezt követi 20,8 százalékkal, mintegy 38 ezer fős visszaeséssel Miskolc, míg a harmadik helyen, közel 19 százalékos, csaknem 13 ezer fős csökkenéssel Békéscsaba áll. Érdekesség, hogy a vármegyszékhelyek közül csupán egy könyvelhetett el népességgyarapodást 21 éves időtávlatban: Kecskeméten több mint 108 ezren éltek tavaly ősszel, mely mintegy félezer fővel, fél százalékkal több, mint 2001-ben.
Idén márciusban portálunk a Belügyminisztérium személyiadat- és lakcímnyilvántartása alapján is megvizsgálta Salgótarján lakosságszámának alakulását, az abban szereplő adatok még kedvezőbbek voltak: 32 822 fő rendelkezett lakcímmel a vármegyeszékhelyen az idei év első napján. A különbség abból adódik, hogy míg a Belügyminisztérium a bejelentett lakcímeket számolja, addig a népszámlálás során minden egyes háztartás adatait felvették. A lakosságszám a népszámlálás esetében tehát a valóban életvitelszerűen az adott városban, vármegyében, régióban élők számát tükrözi, ezáltal reálisabb képet ad a népességszám alakulásáról.
A KSH az egyes korcsoportok számát is vizsgálta: országos összesítésben a 15 évnél fiatalabbak aránya 14,6 százalék, míg a 65 év felettiek a lakosság 20,7 százalékát teszik ki. Ez jelentős változást jelent 2001-hez képest, amikor a 15 év alattiak aránya még 16,6 százalék, a 65 év felettieké pedig ennél alacsonyabb, 15,1 százalék volt.
A vármegyeszékhelyek közül a 15 év alatti fiatalok aránya – az egyedüliként bővülő – Kecskeméten volt a legmagasabb, csaknem elérte a 15 százalékot. Ez az arány Pécsett a legalacsonyabb, 11,8 százalék, ezt követi Eger, majd Salgótarján mintegy 11,9 százalékkal. A 65 éves és annál idősebb lakosság aránya 20 százalékkal Kecskeméten a legalacsonyabb, míg a legmagasabb arányt Salgótarjánban figyelhetjük meg, itt ez a mutató a 26,1 százalékot is átlépte.
Eközben Nógrád vármegyében
Portálunk megvizsgálta szűkebb régiónk lakosságszámának alakulását is. A népszámlálási adatok szerint 2001-ben 220 261 fő élt életvitelszerűen Nógrád vármegyében, míg tavaly októberben már csak 182 768 fő – ez 17 százalékos visszaesést jelent.
Hazánk 19 vármegyéje közül kettő tudott növekedést elérni az elmúlt bő húsz évben: Győr-Moson-Sopron lakossága 6,6 százalékkal, több mint 29 ezer fővel nőtt, míg Pest vármegye ennél is jelentősebb, 23,1 százalékos, mintegy 250 ezer fős lakosságszám-növekedést könyvelhet el. A kiugró eredményt vélhetőleg a budapesti agglomeráció egyre növekvő népszerűsége okozza: ezt támasztja alá az is, hogy a fővárosban ez idő alatt több mint 95 ezer fővel csökkent a lakosságszám.
A vármegyék közül a legnagyobb arányban Békés lakosságszáma esett vissza: itt 2001-hez képest 20,7 százalékkal, mintegy 82 ezer fővel élnek kevesebben. A második legjelentősebb csökkenést – 17 százalék, 42 és félezer fő – Tolna könyvelhette el, míg Nógrád vármegye – ettől csupán 0,03 százalékkal elmaradva – a harmadik helyen áll.
Ami a 15 év alattiak arányát illeti, Salgótarjánhoz képest Nógrád jóval kedvezőbb helyezést ért el: nyolc vármegyét és a fővárost is megelőzte. Szűkebb régiónkban ennek a korcsoportnak az aránya 14,5 százalék, ezzel a középmezőnybe tartozik. A legalacsonyabb, 12,4 százalékos arányt Zalában, míg a legmagasabb, 17 százalékos mutatót – nem meglepő módon a leginkább bővülő – Pest vármegyében mérték.
A 65 évet betöltöttek aránya tulajdonképpen ezzel párhuzamosan alakul: 24,5 százalékkal Zala vármegyében a legmagasabb, míg 18 százalékkal Pest vármegyében a legalacsonyabb. Szűkebb régiónkban ez a mutató 22,2 százalék, ezzel a hetedik leginkább elöregedő vármegye Nógrád.