Zarándokvonat érkezett a szentkúti kegyhelyre

 

Először indult útnak az Angyalos Boldogasszony-zarándokvonat Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyére a budapesti Keleti pályaudvarról vasárnap hajnalban.

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte: mintegy négyszázan érkeztek Nógrádba, a Kisboldogasszony-nagybúcsúra a szerelvénnyel, amelyet a Szent Márton-emlékév tiszteletére felmatricázott mozdony húzott Hatvanig. A zarándokvonatot Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára indította útnak, a résztvevőket Böjte Csaba ferences szerzetes áldotta meg.

 

Böjte Csaba ferences szerzetes áldást mond az Angyalos Boldogasszony-zarándokvonat indulása előtt Budapesten, a Keleti pályaudvaron Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár társaságában (MTI Fotó: Balogh Zoltán)
Böjte Csaba ferences szerzetes áldást mond az Angyalos Boldogasszony-zarándokvonat indulása előtt Budapesten, a Keleti pályaudvaron Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár társaságában (MTI Fotó: Balogh Zoltán)

 

A zarándokok a nagybátonyi vasútállomásról imádkozva és énekelve vonultak a közelmúltban megújult mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyhez. Az egész napos szentkúti programban megtekinthető volt számukra a kegytemplomban található kegyszobor, emellett a mai napon tartották a mozaikokkal díszített szabadtéri oltárnál Kisboldogasszony ünnepének tiszteletére a szentmisét és körmenetet is. A zarándokok a délutáni órákban megtekinthették a kegyhely vetített képes bemutatóját és a Ferences Galériát is. A hívek késő délután vonulnak vissza a nagybátonyi vasútállomásra, ahonnan zarándokvonatunkkal visszaindulnak majd Budapestre.

 

A kegyhely kialakulása Szent László király idejére tehető. A hagyomány szerint az uralkodó 1091-92-ben a betörő pogány kunok elől menekülve egy széles és mély szakadékot ugratott át a lovával, amelynek patája nyomából forrás fakadt. Az üldöző sereg megtorpant, Szent László pedig seregével később visszaverte a kunokat.

Az első gyógyulást a 12. századhoz kötik: egy néma pásztorfiú visszanyerte beszélőképességét, amikor ivott abból a forrásból, amelyet ma szent kútnak neveznek. Ezt a csodát a Szűzanyának tulajdonította a hagyomány. Az 1200-as évektől kezdődően zarándokok sokasága keresi fel a nevezetességet, amely 2006 óta Magyarország nemzeti kegyhelye.

 

MTI | Rádió Focus nyomán