Tudod milyen kőzet van a házatok alatt?

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet megmondja! Salgótarján belvárosában például nagy eséllyel folyóvízi agyag, aleurit (más néven kőzetliszt), homok és kavics elegye vagy folyóvízi–mocsári aleurit, homok–homokkő, kavics–konglomerátum és barnakőszén. De lehet, hogy biotitos, horzsaköves, riolit–riodácit ártufa.

Persze az átlagember számára inkább böngészhető érdekességet jelentenek a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet webes térképei, de elismerés illeti őket azért, hogy az amúgy is rendelkezésre álló felületeiket a nagyközönség számára is elérhetővé teszik. Egy biztos innentől: a nálunk olvasott bejegyzések homok-homokkő és kavics–konglomerátum alapokon nyugszanak.

A térképeket böngészve kiderül az is, hogy a város közvetlen környékén közel tíz földtani alapszelvény található, így például az eresztvényi kőbányák területén vagy Szilvás-kő környékén, de ilyen a Károlyin található Baglyas-kő és a Sugár úti kavicsbánya is. A város környékéről a székvölgypusztai bánya, a kazári riolittufa-eróziós felszín, az egyházasgergei homokbánya, a kishartyáni Kőlyuk-oldal vagy a sóshartyáni Hencse-hegy is ezek között említhető.

A térképek azt is megmutatják, hogy Salgótarján környékén és általánosságban véve Nógrád megyében is, az ország több más tájához képest kevés a “potenciális hulladéklerakó-helyek” számára alkalmas terület. A felületek között még a talajvíz szintjére is létezik térképes információ. Az adott tematika szempontjából előforduló nevezetes pontokról (hegyekről, barlangokról, gyógyvizekről vagy éppen tanösvényekről, természetvédelmi területekről) több esetben részletes leírások és galériák is elérhetőek. A térképek ide kattintva böngészhetőek.