A Magyar Rovartani Társaság által tavaly év végén indított szavazáson a havasi cincért választották az idei év rovarának a voksolók. Ezúttal is három rovarfaj közül lehetett választani: a jelöltek mind közösségi jelentőségű fajok voltak. A nyertes mellett a magyar tarszára és a kis Apolló-lepkére lehetett még szavazni.
Közösségi jelentőségű fajnak az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének mellékletein szereplő fajokat nevezzük. Ezek mind olyan fajok, amelyek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési területek kijelölése szükséges. Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 ökológiai hálózat többek között az ilyen élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.
A kékesszürke alapon fekete foltos, 2-4 centiméter testhosszú havasi cincér, mint az egyik legszebb európai bogár megtalálható több nógrádi erdőterületen is, legjellemzőbben a középhegységi bükkösökben. Többek mellett a havasi cincérek jelenléte az alapja, hogy az európai ökológiai hálózatba tartozó különleges természetmegőrzési terület lett már a Karancs, a Salgó, a Gortva-völgy vagy éppen a Börzsöny egy része is.
A Karancs tömbjében a számára megfelelő, jellemzően idős fákhoz kötődő élőhelyein mintegy 200 példánya él, de előfordul a salgói erdőkben is, továbbá félezres populációja található a Medves-fennsíkról eredő Gortva-patak fokozottan védett, nem látogatható völgyében. A fajból a Börzsönyben 5-10 ezer él, ami a hazai populáció nagyjából ötöde.
Az imágók legfeljebb másfél kilométer távolságra repülnek, így a nagy kiterjedésű fátlan tájak gátat szabnak a faj terjedésének, ahogyan minden olyan erdő (például akácos, nemesnyáras és fenyves ültetvények) is, amelyben nincsenek számára tápnövénynek számító fafajok. Élőhelyének célzott védelme emiatt (is) fontos. Az év rovarának választott havasi cincérekről a Magyar Rovartani Társaság honlapján lehet bővebben olvasni.