Szmogriadó riasztás még nincs, de a tájékoztatási fokozatot már elrendelte az önkormányzat

Ilyen esetben kötelező érvényű intézkedés még nincs, csak önkorlátozó intézkedésekre kéri az önkormányzat a városlakókat és a városi cégeket. A szmoghelyzet további romlásának megelőzése érdekében többek között azt kérik, hogy lehetőség szerint mérsékeljék a városban a szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatát; szüneteltessék az építési, bontási munkákat; illetve fokozottan felhívják a figyelmet, hogy mindenki tartsa be az avar és a kerti hulladékok égetésére vonatkozó tilalmat.

A szmogriadó tájékoztatási fokozatát azért kellett szerdán elrendelni Salgótarjánban, mert két egymást követő napon is meghaladta a köbméterenkénti 75 mikrogrammos határértéket a levegőben a szálló por koncentrációja. A riasztási küszöbérték 100 mikrogramm/köbméter szálló por koncentráció napi átlagban. Hétfőn 77, kedden 87 mikrogramm volt a köbméterenkénti 24 órás átlagérték. A legmagasabb órás átlagot kedden este regisztrálták, akkor 168 mikrogrammnyi por volt egy köbméternyi salgótarjáni levegőben.

Salgótarján szinten minden télen bekerül az országos hírekbe is a rossz levegőminőséggel, azonban a szmogriadókkal kapcsolatban rendre terítékre kerülnek az anomáliákkal kapcsolatos felvetések. Az ezek közötti leglényegesebb kérdés 2017 elején a városi közgyűlés ülésén is futott egy kört. Ekkor felmerült, hogy a Vasvári Pál úton található mérőállomás áthelyezésével reálisabb képet lehetne kapni a város tényleges szmoghelyzetéről. Előfordul ugyanis, hogy a magas napi átlagértékek miatt bár el kell rendelni a szmogriadót, ugyanakkor a nappali, aktív időszakban a levegő károsanyag-koncentrációja az egészségügyi határértékek alatt mozog.

A téli időszak meteorológiai helyzetében korlátozott a levegő átkeveredésének mértéke, és az alsóbb légrétegekben megrekednek a fűtés, továbbá az üzemi tevékenységek, valamint a járművek által kibocsátott szennyező anyagok. A levegő minőségének gyors javulását az adott meteorológiai helyzet mellett, akadályozza még a város sajátos völgy-katlan-szerű földrajzi fekvése is – teszi hozzá az önkormányzat.

 

Kiemelt fotó: Talajmenti pára és füst a Beszterce-lakótelepnél (Fotó: MTI/Komka Péter)