Salgótarjánban jellemzően közepes vagy magas annak kockázata, hogy ólom található az ivóvízben

A magyarországi lakóházak egyharmada 1945 előtt épült, az ilyen házakban élők felét érintheti a régi csövekből származó ólomszennyezés. Az ivóvízben oldott ólom hosszútávon súlyos egészségkárosodást okoz – írja a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) annak a projektnek a honlapján, mely többek között erre a közegészségügyi problémára fókuszál.

A csapvíz ma Magyarországon az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer, ugyanakkor az ivóvíz az épületen, lakáson belül szennyeződhet. A legfőbb problémát az ólomcsövek jelentik, de gondot okozhat például egy rézcsap vagy akár a vízóra is. Ólomcsövek többnyire a régi házakban találhatók, ami akár több százezer magyar családot érinthet. Az ivóvízbe beoldódó ólom főleg a magzatokat és kisgyermekeket veszélyezteti, szellemi fejlődésüket károsítja. Hosszú évek alatt a felnőtteknél is kialakulhat például vérszegénység, vesekárosodás – közli az NNK.

Összegzésük szerint 1945 előtt épült házban jó eséllyel található ólomból készült vízvezeték. Az 1945 és 1975 közötti kivitelezések esetén már csak közepes a kockázat, 1975 után pedig már jellemzően nem építettek be az épületekbe ilyen csöveket. Egyéb ólomforrások is szóba jöhetnek azonban az ivóvíz-hálózatban, például egyes horganyzott acél- vagy rézcsövek, ólom tartalmú forrasztások, esetleg csaptelepek.

Eddig összesen 2700 vízminta érkezett be a Nemzeti Népegészségügyi Központba, ahol egy Európai Uniós komplex projekt keretében a csapvíz ólomtartalmát is vizsgálják. A beküldött anyagok csaknem ötödénél találtak eltérést a szakemberek – közölte az NNK a Világgazdasággal. Az eddigi vizsgálatok visszaigazolták, hogy jellemzően a régi épületekben mutatható ki határérték feletti ólomkoncentráció. A mérési eredmények alátámasztották azt is, hogy a csapvíz kifolyatása jelentősen csökkenti az ólomtartalmat. Az erősen érintett régi épületekben folyatás hatására a határérték feletti minták több mint kétharmadában a határérték alá csökkent a fém koncentrációja.

     

Térképre vitték a kockázati szinteket

A népegészségügyi központ egy online térképre is felvitte a csapvíz ólomtartalmának kockázati szintjeit. Az ábrázolás alapja a 2011-es népszámláláskor megadott épületkor-adatok, a fentiek alapján a kockázatot magas (1945 előtt), közepes (1945 és 1975 között) és alacsony (1975 után épült házak) szinten különítik el. Nem meglepő, hogy a csapvíz ólomtartalmának kockázati szintje Salgótarján legtöbb városrészében közepes vagy magas.

A nógrádi megyeszékhely közigazgatási területéről alacsony kockázati szintbe csak a Gorkij-telep, Károlyi egy jelentős területe, a Pécskő és Kistarján utak panelházai, illetve a Beszterce-lakótelep meghatározó része tartozik. Más városrészekben lényegében csak néhány alacsonyabb kockázati szinttel megjelölt utcát vagy háztömböt találni. A magas kockázat leginkább Jónásch-telep, Zagyvaróna, Rónafalu, Rónabánya, Salgóbánya és Somoskő meghatározó részét; továbbá a baglyasaljai, a rokkanti és zagyvapálfalvai utcák, illetve a Salgó és Acélgyári utak házainak jelentős hányadát érinti.

A salgótarjáni ólomkockázati térkép egy részlete (Forrás: NNK)
A salgótarjáni ólomkockázati térkép egy részlete (Forrás: NNK)

Salgótarjánhoz hasonló kockázati karakterrel bír Bátonyterenye is, Pásztón és Szécsényben viszont alig találni magas kockázatú tömböket, lakótelepeket. Balassagyarmaton a történelmi városmag épületeiben élők számolhatnak magas kockázati szinttel.

Az ivóvíz ólom tartalmának fogyasztási helyen történő csökkentésére alkalmasak lehetnek egyes otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések. Az NKK irodalmi adatokra hivatkozva azt írja, hogy az ólom eltávolítására megbízhatóan a fordított ozmózis membránt tartalmazó, illetve a zeolit tartalmú kisberendezések lehetnek alkalmasak. Emellett bizonyos típusú vízlágyító gyanták is megfelelőek lehetnek, valamint az aktív szén adszorbensek is megkötik egy ideig az ólmot. Utóbbi esetben egy idő után a megkötött ólom visszakerülhet a kezelt vízbe, így a csak aktívszenet tartalmazó kisberendezés megbízható működése kérdéses. Bármilyen kisberendezést is használ valaki, azok csak rendszeres karbantartás (szűrőcsere és fertőtlenítés) mellett üzemeltethetőek biztonságosan.

A témáról a Nemzeti Népegészségügyi Központ tematikus honlapja nyújt bővebb információt. Az ötezer lakos feletti nógrádi települések utcáinak, háztömbjeinek ólmos csapvízzel kapcsolatos kockázat szintje ezen a térképen böngészhető.

     

Kiemelt fotónk illusztráció! (Pixabay)