Érvényes és eredményes volt az a nyilvános pályázat, amely a felszámolás alatt álló Acélgyár Zrt. területének értékesítésére irányult – derül ki az Elektronikus Értékesítési Rendszer nyilvános adataiból.
Az összesen majdnem 350 ezer négyzetméternyi terület (maga az egykori gyárterület és több, a zrt. tulajdonában állt környékbeli ingatlan) 333 millió forintért kelt el.
Egy évvel ezelőtt még 700 millió forintos minimáláron próbáltak új tulajdonost találni az ingatlanokra. Az akkor már összességében az ötödik, de néhány vagyontárgy esetében már a tizedik (!) sikertelen próbálkozás volt az eladásra. Van egy olyan vagyonelem is, mely az előző körben még szerepelt a lajstromban, most viszont már nem: a gyár előtti sínek területe, ennek sorsáról nincs információ. Az eljárás során az egyértelmű lett (egy 1963-as dokumentumból), hogy a vágány a 11+01,99 szelvényig van a MÁV Zrt. tulajdonában, onnantól pedig a gyárhoz tartozott.
A terület klasszikus értelemben tehermentesen kerül az új tulajdonos birtokába. Azt ugyanakkor a pályázati dokumentációban is rögzítették, hogy környezeti teherrel számolnia kell az érdeklődőknek. Az eredményes pályázatról szóló közlemény február 2-án jelent meg, az adásvételi szerződés aláírására 30 napon belül kerül sor.
Bár az Elektronikus Értékesítési Rendszer eljárásai – hasonlóan az egykori Karancs Szálló árveréséhez – anonim módon zajlanak, egy ritkán felbukkanó járulékos információ alapján a magyarországi hulladékkezelési szektor egyik, ha nem a legnagyobb foglalkoztatójaként működő cég lehet az új tulajdonos. Ennek megerősítését kérő levelünkre cikkünk megjelenéséig nem reagált a vállalkozás.
A szóban forgó, teljeskörű hulladékhasznosítással foglalkozó cég egyidőben több mint félezer partnert szolgál ki. Honlapjukon olvasható céljuk az, hogy 2030-ra ne csak Magyarországon, hanem egész Európában piacvezető vállalkozássá váljanak. A 32 éve működő, magyar tulajdonú és debreceni székhelyű, hazánkban 16 településen jelen lévő cég 37 országban érdekelt, több mint ezer munkavállalóval. A nyilvános adatok szerint 2021 első félévében 9 milliárd 851 millió forintos árbevételt és 1 milliárd forintos eredményt könyveltek el.
3100.hu Fotó: Az egykori salgótarjáni acélgyár, 2019 novemberének elején 
3100.hu Fotó: Az egykori salgótarjáni acélgyár, 2019 novemberének elején
A hulladékkezelő cég megjelenése két szempontból sem lenne “meglepetés”. Az ilyen tevékenység végzéséhez vélhetően nem, de legalábbis más típusú hasznosításhoz képest biztosan kevésbé lesz szükséges a gyárterület szennyezett talajának cseréje, ami a bő 20 hektáros területen egy grandiózus költséget jelentene.
A másik szempont pedig a felvázolt önkormányzati cél: egy bő két éve elkészült szakmai háttéranyag ugyanis egy krakkoló erőművet vízionált a területre. A krakkolás jellemzően a kőolajfinomítás során előálló, kevésbé jelentős vegyületek hasznosítására irányuló folyamat, melyben katalizátoranyagok felhasználásával krakkbenzin és a krakkgáz keletkezik. Bár ez a háttéranyag eredendően állami szereplvállalással számolt, az ilyen típusú energiatermelési céllal szintén közös nevezőn van a mindennemű termelési melléktermék és hulladék újrahasznosításával foglalkozó vállalkozás.
Ettől függetlenül a hasznosításra alkalmassá tétel vélhetően így is jelentős költséget emészt majd fel, jó eséllyel többet is, mint amennyit a területért kifizetnek. Ezt jól szemléletik a Völgyváros tavalyi gyárterületi látogatásának alábbi képkockái is.
völgyváros urbex – acélgyár I.
Áprilisban az egykori acélgyár területén jártunk. Mindent is megnéztünk, amit lehetett, hogy megmutassuk neked. Ha vannak történeteid, és elmesélnéd nekünk s…
