Özönnövények előfordulását vizsgálták, Nógrád megyében a fehér akác okozhat gondot

Mindenki számára elérhető, látványos térképeken mutatják be a leggyakoribb hazai özönnövények előfordulását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága szerdán az MTI-t.

A közlemény szerint az online elérhető térképek alapjául szolgáló országos adatgyűjtésben az egyetem ökológus és geográfus kutatói mellett természetvédelmi civil szervezetek is részt vettek. Alkotói, a térképek pontosabbá tétele érdekében, felhasználták az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya által működtetett, inváziós fajok előfordulását tartalmazó digitális térképi adatbázist is.

Az özönnövények térhódítása az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb környezeti és természetvédelmi problémát jelent a Kárpát-medencében: csökkenti az őshonos fajok élőhelyét, ezáltal a biológiai sokféleséget. Mivel számos özönfaj pollenje allergén hatású, ezért a folyamat közegészségügyi jelentősége is számottevő. Csak akkor van esély a biológiai invázió visszaszorítására, ha pontos és állandóan frissülő térbeli adatokkal rendelkezünk.

Ezer hektáron szorították vissza az akác térnyerését a nógrádi erdőkben

Az Ipoly Erdő Zrt. és a szlovákiai LESY SR két évig dolgozott együtt azért, hogy a homogén, egykorú erdőket őshonos, több fafajból álló, heterogén erdőállományokra alakítsák át; az “Együtt a természetes erdőkért” elnevezésű INTERREG pályázat keretében erdei játszótereket és tanösvényeket is kialakítottak – tájékoztatta az MTI-t az Ipoly Erdő Zrt.

Szilassi Péter, a kutatás vezetője kifejtette, a probléma súlyosságát jól mutatja, hogy egy felmérés szerint ma a biológiai invázió a magyar természetvédelem legnagyobb kihívása. Ha szeretnénk megőrizni a biológiai sokféleséget a Kárpát-medencében, ha azt szeretnénk, hogy unokáink ne csak botanikus kertben lássanak őshonos fajokat, akkor tennünk kell az inváziós fajok visszaszorítása érdekében, melynek első lépése annak felmérése, hogy mekkora a baj – hangsúlyozta a szakember.

Az SZTE Geoinformatikai Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai által létrehozott webtérképeken azonosítani lehet hat özönnövény fertőzési gócát, valamint a fajok terjedési útvonalait. Az Inváziós Növényfajok Országos Térinformatikai Adatbázisa nyilvánosan is elérhető, ezért amellett, hogy a lakosság felvilágosítását szolgálja, közérthetően mutatja be a probléma területi jellemzőit, ezért jól használható a környezeti nevelésben is. A közönséges selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a mirigyes bálványfa, a fehér akác országos előfordulását bemutató adatbázis adalékul szolgál olyan prognózistérképek kialakításához, melyeken azonosítani lehet az invázióval legveszélyeztetettebb, védett természeti területeinket.

A hazai méhcsaládok mintegy tizede Nógrádba érkezett az akácvirágzás idejére

Végéhez érkezik az akácvirágzás időszaka – ezekben a napokban az ország 1 millió 200 ezer méhcsaládjának mintegy tizede Nógrádban található meg – tudtuk meg Fekete József salgótarjáni méhésztől, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület általános elnökhelyettesétől. Az akácvirágzás alatt nincsenek problémák, de a tavasztól őszig tartó teljes időszakot tekintve egyre nehezebb a méhek és a beporzó rovarok helyzete – hívta fel a figyelmet a szakember.

A térképek jól használhatók az országos léptékű területi, természet- és környezetvédelmi, árvízvédelmi, valamint erdészeti tervezésben is. Az SZTE vezetésével az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével létrejött kutatócsoport tagjai saját és természetvédelmi civil szervezetek terepi adatgyűjtéseivel folyamatosan frissítik az adatbázist. Emellett az adatbázis fejlesztéséhez hozzájárulnak az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya által szolgáltatott adatok.

A térképek alapján Nógrád megyében a legnagyobb gondot a fehér akác térnyerése jelenti, mely a megye számos pontján jelen van. A 2018-as adatok szerint a legtöbb homogén borítású területet Nyugat-Nógrádban, illetve Pásztó térségében figyelték meg, továbbá Salgótarján, Sóshartyán, Nógrádmegyer vagy Lucfalva közelében. A fehér akác mellett elenyésző számban megfigyelték az aranyvesszőt Magyargécnél és Etesnél, a mirigyes bálványfa állományát Rónafalu környékén, illetve Salgótarján déli részén, míg selyemkórót Iliny és Nógrádmarcal térségéből jegyeztek fel.

 

MTI nyomán | Kiemelt fotónk illusztráció!