Nógrádban is megpillantható az év madara, az erdei fülesbagoly

Az erdei fülesbaglyot választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Bár a faj elnevezéséből adódóan azt gondolhatnánk, hogy a magyarországi megyék között a legnagyobb – nagyjából 40 százalék területarányos – erdősültségű Nógrád az igazi otthona az erdei fülesbaglyoknak, ebben van egy “csavar”. Ettől függetlenül – elsősorban Nyugat-Nógrádban – fel-felbukkannak a faj példányai.

Az erdei fülesbagoly hatalmas elterjedési területű madár: Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. A világállomány mintegy 28 százaléka él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6500-12000 pár közé becsülhető – közölte az MME.

A közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. Az erdei fülesbaglyok ragadozó életmódot folytatnak, fő táplálékukat kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is.

Az erdei fülesbaglyot választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Az erdei fülesbaglyot választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak. Ezt kihasználva legutóbb tavaly februárban mérte fel a hazai állományt az MME a szakembereikhez csatlakozó önkéntesekkel közösen. Akkor – a minden korábbinál több beérkező adat alapján – hazánk legalább 459 településén, 694 helyszínen, 11 412 erdei fülesbagoly telelt. Egy éve Nógrád megyében 22 példányt figyeltek meg, a baglyok több mint felét Szécsény környékén, a továbbiakat pedig Érsekvadkert és Rétság térségeiben.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az “Év madara” akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A négy évtizede futó program legutóbbi állomásaként, a tavalyi év nyarán, ismét a lakosság választhatott három faj közül (erdei fülesbagoly, füleskuvik, uráli bagoly). A szavazásban győztes erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja.

Ha egy hazánkban nagy példányszámmal jelenlévő madárfaj nevében benne van, hogy erdei, akkor arra gondolhatnánk, hogy Nógrád megye jelentős részén jó eséllyel megtalálható. Térségünkben azonban viszonylagosan kevés él belőle, a fajt elsősorban a Cserhátalján vagy az Ipoly völgyében lehet keresni.

Papp Ferenc, az MME Nógrád Megyei Helyi Csoportjának vezetője a 3100.hu megkeresésére elmondta, hogy a faj a nagyobb legelőkkel, nyílt területekkel jellemezhető tájak madara. Ugyanakkor nem meglepő módon fákon költ ott is, ahol a mezőgazdasági táblák vagy szántók határában esetleg csak egy facsoport, vagy egy kisebb kiterjedésű erdő(folt) található. Tehát az ott – például az Alföldön – lakók szempontjából ez a madárfaj is az erdőhöz kötődik, azaz “erdei”. Mivel a zárt erdőket elkerüli, térségünkre jellemző “helyettesítője” az ezen körülményeket preferáló macskabagoly – tette hozzá a szakember.

 

Kiemelt fotó: Az erdei fülesbaglyot választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)