Nógrádban alig több mint kétezer forint az egy lakosra jutó napi kiskereskedelmi forgalom

A kétezer forintos érték az ország legalacsonyabbja – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (2018-as adatokat feldolgozó) friss kiadványából.

Gépjármű- és üzemanyag-forgalommal együtt számolva a kiskereskedelmi forgalomban hosszabb időtávon két jelentős visszaesés mutatkozott hazánkban. Egyrészt a rendszerváltást követő gazdasági átalakulással párhuzamosan 10 éven át csökkent a fogyasztás; továbbá a 2008-as ingatlanpiaci válságot követő visszaeséskor, mely azonban mind időtávban, mind mélységében kisebb hatású volt. A lakossági fogyasztást jól reprezentáló kiskereskedelmi forgalom 2012-ben stabilizálódott, a forgalom volumene 2013 óta – csökkenő üzletszám mellett is – folyamatosan emelkedik.

A csomagküldő és internetes vásárlásokat nem számolva az egy lakosra jutó napi kiskereskedelmi forgalom a megyék között Nógrádban a legalacsonyabb: 2022 forint, a legmagasabb fővárosi érték ennek közel duplája.

A nógrádi adat a szabolcsival közel azonos, a további, egy főre vetített legalacsonyabb költéssel Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyék bírnak, 2300-2400 forintos napi átlaggal. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kiskereskedelmi forgalom területileg erősen koncentrált: 2018-ban a vásárlások 23 százalékát Budapesten, 14 százalékát pedig Pest megyében regisztrálták, míg a többi régió aránya a 8 százalékos részesedésű Dél-Dunántúl és a 12 százalékos részesedésű Észak-Alföld között szóródott.

Csomagküldő és internetes kiskereskedelem nélkül számított, egy lakosra jutó napi kiskereskedelmi forgalom megyénként, 2018 (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)
Csomagküldő és internetes kiskereskedelem nélkül számított, egy lakosra jutó napi kiskereskedelmi forgalom megyénként, 2018 (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)

 

Nógrádban túlsúlyban vannak a hazai irányítású kiskereskedelmi egységek

Hazánkban a külföldi irányítású vállalkozások 51 százalékot szakítanak ki a kiskereskedelmi forgalomból. Ugyanezen mutató Nógrád megyén belül az országos átlagot egyetlen járásban sem éri el: a vidéki Magyarország jelentős részéhez hasonlóan mindenhol a hazai, vagy helyi vállalkozások működtetésében üzemelő kereskedelmi egységek bonyolítják a forgalom nagyobb hányadát. A hazai kézben lévő kiskereskedelmi egységeké a forgalom 50-60 százaléka a Salgótarjáni és a Bátonyterenyei járásban, 60-70 százalék ez az érték a szécsényi és a balassagyarmati térségekben, 70 és 80 százalék közötti a Pásztói és 90 százalék feletti a Rétsági járásban.

Tavaly a kiskereskedelmi üzletek száma 2,6 százalékkal volt kevesebb, mint 2017-ben. Az üzletszám 2013 óta folyamatosan csökken, a boltok azonban egyre nagyobbak: átlagos alapterületük 2013 és 2018 között 9,6 százalékkal emelkedett.

Nógrád megyében az országos átlagnak megfelelő mértékben, szűk 15 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma 2018-ra a 2010-es adathoz képest.

Ugyanezen időtávon héttel növekedett az egy üzletre jutó nógrádiak száma: 84-ről 91-re. Ez a növekedés a megyék között markánsan a kisebb mértékűek közé tartozik. Nem meglepő, hogy Budapesten jut a legkevesebb lakos egy üzletre, 65 fő (a 2010-es 55 lakossal szemben); míg a lajstrom túlsó végén Fejér megye áll, boltonként 102 fővel (a 2010-es 87 lakossal szemben). Országos átlagban az egy kiskereskedelmi üzletre jutó lakosok száma 80 fő volt a tavalyi évben.

 

Kiemelt fotónk illusztráció!