Nógrád megyében is nagy hatással volt a járvány a rugalmas foglalkoztatásra

Online konferenciával zárult az “Esélyteremtés nőknek Nógrádban” elnevezésű projekt, melynek célja a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása, illetve a család és munka összeegyeztethetőségének előmozdítása volt. A március 31-én tartott konferencia során a résztvevők többek között megvitatták, hogyan hatott a járvány a távmunka és az otthoni munka alkalmazására, valamint milyen újabb kihívások jelentek meg a HR területén.

A beszélgetés moderátora, Horváth-Karip Krisztina, az IFKA szervezetfejlesztője, közgazdásza, jó gyakorlat szakértője kifejtette: az otthoni munkavégzés a járvány megjelenésekor sok ember életébe hirtelen köszöntött be, a helyzethez pedig mindenki máshogyan, a saját stratégiájával próbál meg alkalmazkodni. Körmendy Éva, a J. L. Seagull Alapítvány képviselője, egyben a projekt szakmai vezetője ennek kapcsán kiemelte: nem minden típusú személyiségnek való a home office. Az egyik legfontosabb dolog, amire az otthoni munka során figyelni kell, hogy ne mossuk össze a munkaidőt és a szabadidőnket. Szerinte a munka és a magánélet harmóniája sok alkalmazottnál felborult, ez pedig különösen igaz lehet a kisgyermekes anyákra.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021-ben a távmunka, illetve az otthoni munkavégzés aránya már 12 százalék volt, amely hatszoros emelkedést jelent egy év alatt, volt azonban olyan időszak is, melyben a munkaidő közel negyedét home office-ban töltötték a dolgozók – ismertette Horváth-Karip Krisztina.

Cserey Miklós, az IFKA szervezetfejlesztési tanácsadója, HR szakértő szerint a valóságban ez az arány még magasabb lehet, hiszen sok cégnél nincs tisztázva az otthoni munka intézménye. A résztvevők abban mindannyian egyetértettek, hogy a home office előnyei mellett nagy hátrányt jelent az emberi kapcsolatok hiánya, hiszen ezáltal a kollégák közötti egység is lazulhat.

A konferencián arról is szó esett, hogy a vállalatok egyik legfontosabb stratégiai célja – a munkavállalók megtartása mellett – mára a digitalizáció lett. Horváth-Karip Krisztina kiemelte: azok a cégek, akik már a járvány előtt is nagy hangsúlyt fektettek a digitalizációra, versenyelőnyre tettek szert.

Az utóbbi hónapokban azonban a vállalatok az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítanak erre, így jelentős fejlődés tapasztalható a digitalizáció terén.

Kiss Katalin projektmenedzser szintén úgy látja, hogy sokat tanult az ország e téren az elmúlt egy évben, a cégvezetők pedig tudják, hogy a digitalizációba folyamatosan fektetni kell, hardverek és szoftverek tekintetében egyaránt.

A koronavírus-járvány más változásokat is hozott: a munkavállalók támogatása a szociális problémáik megoldásában bekerült a három leggyakoribb HR-tevékenység közé az elmúlt évben. Az alkalmazottak számára tehát minden eddiginél fontosabb, hogy tudjanak főnökeikre támaszkodni ezen a téren is, ám ez a vállalatvezetők számára sokszor megterhelő lehet – tette hozzá Horváth-Karip Krisztina.

A projekt, illetve a konferencia lezárásaként Körmendy Éva elmondta: a 39 hónapon át zajló program olyan izgalmas kérdésekkel foglalkozott, mint a női foglalkoztatás, a nők helyzete Nógrád megyében, illetve megismerték a munkáltatók és munkavállalók szemszögét is. A projekthez kapcsolódóan több kisfilm is készült, dolgozókról és vállalatvezetőkről egyaránt – ezeket a rugalmasmunka.hu honlapon tekinthetik meg az érdeklődők.

 

Kiemelt fotónk illusztráció! (Pixabay)