Nógrád, az emlékhelyekben gazdag megye

A Nagyboldogasszony-bazilika belső tere (Fotó: MTI/Komka Péter)

Miután a napokban felkerült a nemzeti emlékhelyek illusztris lajstromára Mátraverebély-Szentkút, arra voltunk kíváncsiak, hogy az ország különböző régióiban hol és mennyi található ilyen helyszínekből. Mint kiderült, történelmünk Nógrád megyei helyszínei közül eddig öt jelentőségét ismerték el emlékhelyek közé emeléssel.

A Nemzeti Örökség Intézete meghatározása szerint a nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, az emlékezet egyszerre szimbolikus és valóságos terei. Ezek bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hozzájuk ellátogatók számára megtapasztalhatóvá tegyék a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit, de dicső pillanatait is. Utóbbi megállapítások összességében igazak a történelmi emlékhelyekre is, melyek azonban elsősorban nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból minősülnek kiemelkedőnek.

A helyszíneket egységesen faragott kőtáblákkal (sztélékkel) jelölik meg, ezeket a Nemzeti Örökség Intézete állíttatja fel. A felállított sztélék nem csupán egységesen és könnyen felismerhetővé teszik az emlékhelyeket, de tömören azok jelentőségéről is tájékoztatják az érdeklődőket. Egységes az emlékhelyek „logója” is, melynek a magyar királyi jogart is díszítő kettős csomót választották. Pál József és Újvári Edit Szimbólumtára szerint “a magyar királyi jogar kristálygömbjének aranylemezes díszítése egy végtelen hurkos fonatból álló mágikus csomót ábrázol, amelynek bajelhárító funkciót tulajdonítottak”.

A két új belépővel a nemzeti emlékhelyek száma 19-re bővült, Nógrád megyében Mátraverebély-Szentkút – egyben nemzeti kegyhelye – az első ilyen helyszín. Ebben a körben található a pannonhalmai Bencés Főapátság, a pákozdi Katonai Emlékpark, az egri vár, az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark; a fővárosban többek között a Hősök tere, a Magyar Nemzeti Múzeum vagy a Fiumei Úti Sírkert; továbbá az Országház és környéke, mint az egyetlen kiemelt nemzeti emlékhely.

Történelmi Emlékhelyből jelenleg 52 található az országban: például Budapesten a Corvin köz, a Batthyány-örökmécses vagy a Műegyetem; Gödöllőn a Grassalkovich-, Fertődön az Esterházy-kastély; a komáromi erődrendszer, a muhi csata emlékműve vagy az egykori recski munkatábor. Nógrád megyében Drégely vára, a balassagyarmati Vármegyeháza, a szécsényi Forgách-kastély és a ferences kolostor együttese, illetve a salgótarjáni December 8. tér tartozik ebbe a körbe.

Az összesen 71 nemzeti emlékhely és történelmi emlékhely közül öt található Nógrád megyében.

A legtöbb, 17 ilyen helyszínnel nem meglepő módon Budapest rendelkezik, Győr-Moson-Sopron megyében hatot találni, míg Nógrádhoz hasonlóan öt emlékhelye van Borsod-Abaúj-Zemplén megyének is.

 

Kiemelt fotó:Több fotóból számítógéppel összeállított panorámaképen a Nagyboldogasszony-bazilika belső tere (Fotó: MTI/Komka Péter)