Nemzeti emlékhellyé nyilvánítják a szentkúti kegyhelyet

Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, kedden tartott szabadtéri szertartáson a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen (MTI Fotó: Komka Péter)

Hosszas előkészítői munka után a mátraverebély-szentkúti kegyhelyet Nemzeti Emlékhellyé nyilvánítják – jelentette be Vécsey László, a törvényalkotási bizottság előadója az Országgyűlésben.

Ezzel a nógrádi zarándokhely az olyan kiemelkedő helyszínek csoportjába tartozik majd, amelynek eddigi 16 tagja között megtaláljuk például a Budai Várnegyedet, az Egri Várat, a Debreceni Református Nagytemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátságot, a Nagycenki Széchenyi-kastélyt és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot is.

Az emlékhellyé nyilvánítás előkészítésével, valamint az emlékhelyekkel kapcsolatos adminisztratív és ellenőrzési feladatokat a Nemzeti Örökség Intézete látja el. A szervezet felméri és folyamatosan figyelemmel kíséri az emlékhelyek állapotát, és megteszi az emlékhelyekhez fűződő nemzeti érték megőrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához szükséges intézkedéseket. Nemzeti emlékhely az a helyszín lehet, amely a nemzet történelmében, illetve önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet. A nemzeti emlékhelyek különleges védelem alatt állnak, amelynek része a helyszín méltóságának megőrzésére, az emlékhely történelmileg hiteles, egységes arculatának és műemléki megjelenésének fenntartása és az ezek érdekében végzett fejlesztések is.

Mátraverebély-Szentkút a közelmúltban jelentős beruházások színhelye volt, amelyek által a hívők által oly’ népszerű, sokaknak csodát hozó helyet még vonzóbbá tették a zarándokok számára. A legjelentősebb fejlesztés 2015-ben történt, amikor az egyház egy 2,7 milliárd forintos rekonstrukciót valósíthatott meg a területen pályázati támogatásból. Ezzel a nagyléptékű beruházással a kommunista diktatúra évtizedeiben háttérbe szorított kegyhely felzárkózhatott Európa más nemzeti zarándokhelyeinek színvonalához. Épültek zarándokszállások, megújult a templom, a rendház és a templomkert, a szabadtéri misézőhely liturgikus tere és a szent kút környéke is. Fogadóépület létesült, benne galéria, kávézó, vetítőterem és mosdó is helyet kapott, de már étterem is működik a kegyhelyen, s megújult a sok hívőben nosztalgikus emlékeket támasztó kegytárgybolt is.

(Fotó: Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely)
(Fotó: Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely)

Ezt a fejlődést fokozhatja és az örökös lelkiséget fenntarthatja a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás, amely a fent említett “nagyságok” sorába emeli a nógrádiak által is annyira kedvelt zarándokhelyet. Azzal, hogy az Országgyűlés törvénybe foglalja nemzeti emlékhely mivoltát, Mátraverebély-Szentkút értékeinek, üzenetének, méltóságának megőrzésének feladata a legmagasabb szintre kerül. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke így fogalmazott a nógrádiak becsben tartott helyéről, Szentkútról, az imént vázolt fejlesztés utáni, 2015. szeptember 5-én tartott avatóünnepségen elhangzott beszédében:

A kegyhely imádsága ma így szól: “…támogasd korunk emberét, hogy képes legyen megtisztulni a történelem útjának porától: a gőgtől, a kicsinyességtől és a gyűlölettől, amely minden szembenállás forrása.” Akik itt e szavakkal imádkoztak valaha és imádkoznak ezután, mind messzebbre látnak a saját sorsuknál. A kegyelmet mindannyiunknak kérik, a közös békében és az emberiség jobbik énjének felülkerekedésében bízva. Ez a darabka erdő, ez a hegyoldal az egymásrautaltságunk, az egymás iránti felelősségvállalásunk zarándokhelye is. Mátraverebély-Szentkút a magyarok közös lelkiismeretének támasza.

Egyszer minden a helyére kerül, oda, ahová való. A hánytatott sorsú szentkúti kegyhely a nemzet egyik alappillére. Azzal, hogy tovább fokozzák védettségét, nem más történik, mint végre megkapja régen kiérdemelt helyét az ország féltve őrzött kincseinek sorában.

 

Érdekesség: egy kis kegyhelytörténelem

A hagyomány szerint a 11. század végén Szent László király lován való menekülése közben fakasztotta ki a területen az első forrást. Az első gyógyulás a 13. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.

A Szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a 13. századtól éltek remeték. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. Öt évvel később épült fel Szentkúton az első kőkápolna. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban a ferencesek is részt vettek a búcsúscsoportok vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők lakták a szentkúti kolostort, végleges letelepedésükre azonban csak a 19. században került sor.

A kegyhely újabb virágzása az 1920-as években jött el, a fejlődést azonban a kommunizmus megakadályozta. 1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. A Kisebb Testvérek 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, és vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy a későbbi fejlesztések alapját megteremtsék. A ’90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya.

A búcsújáróhelyet 2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Napjainkban évente kb. 200.000 zarándok látogatja a szentélyt. 2016-ban a római Santa Maria Maggiore Bazilika affiliálta a kegyhelyet, ami Magyarországon egyedülálló búcsúkiváltságokat biztosít Szentkút számára.

 

Kiemelt archív fotó: Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a 2016-ban, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén tartott szabadtéri szertartáson a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen (Fotó: MTI/Komka Péter)