Ne fordítsuk el a fejünket – Dr. Gyurkó Szilvia a nők elleni erőszakról

Már több évtized telt el azóta, hogy november 25. a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja lett. Ez idő alatt egyre több szervezet, alapítvány jött létre az elnyomott és bántalmazott nők megsegítésére, egyre több felületen esett szó a témáról, ennek ellenére napjainkban is komoly problémát jelent. A világnap alkalmából Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivistával, szakértővel, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetőjével beszélgettünk, az interjú létrejöttét a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Alosztálya segítette.

Elsőként fontos tisztázni, hogy milyen esetekben beszélünk nők elleni, illetve családon belüli erőszakról. Sokan ugyanis csak a fizikai bántalmazást sorolják ide, ami zúzódások, véraláfutások, törések formájában nyilvánul meg. Fontos azonban, hogy a lelki, érzelmi bántalmazás, megalázás, ugyanúgy sérüléseket okoz. Ezek nem szemmel látható módon, hanem többek között csökkent önértékelésben, az önbecsülés, magabiztosság, a kapcsolatteremtés zavaraiban mutatkoznak meg. Az áldozatok sokszor mindezt titkolják, mert félnek, hogy őket bélyegzik meg. Ilyenkor jelenik meg a szégyenérzet, az önvád, a saját maguk iránt érzett harag.

A bántalmazó közegben való élet sok esetben elszigeteléshez, izolációhoz vezet. A bántalmazók sokszor megpróbálják leválasztani az áldozatot a barátairól, családtagjairól – elhitetik vele, hogy senki másra nincs szükség, nem bízhatnak másban.

Így egy olyan zárt közeg alakul ki, amiben egy bizonyos pont után nagyon nehéz segítséget kérni, mert szépen lassan kikopnak azok a bizalmi emberek, akik megértenék őket, akiknek mernének és tudnának beszélni ezekről a helyzetekről – mondja a szakember.

Bár a kívülállók általában nagyon keveset, vagy semmit sem tudnak ezekről az esetekről, mégis vannak jelek, amik árulkodóak lehetnek. Ilyen a csökkent önértékelés, az, hogy valaki mindig zavarba jön, ha a magánéletéről kérdezik, ha láthatóan összezavarodik, vagy nem tud hihető magyarázatot adni sérüléseire, vagy ha hárítja a társas kapcsolatokat. Sokszor tapasztalható az áldozatoknál kedvetlenség, depresszió, szorongás, étkezési zavarok, alvászavarok jelennek meg náluk. Gyanús lehet az is, ha valaki nem az időjárási viszonyoknak megfelelően öltözik, például nyáron hosszú ujjú ruhákat hord. A bántalmazottakra rendszeresen rászólnak, letorkolják, előfordul, hogy nem engedik boltba sem őket.

A kontroll látványa, megtapasztalása egy felnőtt párkapcsolatban sok esetben lehet annak a jele, hogy a háttérben bántalmazás folyik, vagy egy olyan kizsákmányoló helyzet áll fenn, amiben a nőre egyértelműen áldozatként kell tekinteni.

Nagyon fontos lenne, hogy az emberek hozzáállásában változás történjen, hiszen sokan elfordítják a fejüket, az áldozatok pedig sokszor próbálják magukat meggyőzni, hogy elfogadható, ami velük történik. Hosszú távon gondolkodva a gyermekek érzékenyítése a legjobb befektetés, ez viszont nem jelent segítséget azoknak, akiket jelenleg is bántalmaznak. Nagyon fontos lehet azonban akár egy rádióbeszélgetés, egy újságcikk, bármilyen olyan helyzet, amiben téma tud lenni az erőszak vagy a bántalmazás, és azt képviselik, hogy ez nem megengedhető.

Minden feszítő helyzetnek, minden krízisnek van egy erőszakmentes megoldása, aminek nem szükségszerű része az, hogy a másikkal kiabáljak, megalázzam, megüssem, vagy kényszerítsem, fenyegessem, zsaroljam – húzta alá Dr. Gyurkó Szilvia.

A szakember szerint látni kell, hogy a bántalmazás egyfajta ökoszisztéma, amiben nem csak a bántalmazó és a bántalmazott van benne, hanem a környezet is, akik kívülállóként látják, hogy mi történik. Ha ők is hallgatnak, elfordítják a fejüket, az mindig a bántalmazót erősíti. Ezzel tulajdonképpen felhatalmazzák arra az elkövetőt, hogy folytassa a bántalmazást, hiszen nincsen következménye.

Viszont, abban a pillanatban, ahogy a közösség, a szomszédok, rokonok, munkatársak kérdéseket tesznek fel, vagy egyszerűen csak jelzik az áldozatnak, hogy ott vannak, elérhetőek, látják a helyzetét, ez az ökoszisztéma elkezd lazulni – ismerteti a tapasztalatokat Dr. Gyurkó Szilvia.

Ez az áldozat támogatását, a mellette való kiállást jelenti, ami közreműködik abban, hogy a bántalmazott nő merjen egy adott ponton segítséget kérni és képes legyen a helyzetéről beszélni.

 

Kiemelt fotónk illusztráció!