“Múlt nélkül nincs jövő” – Kulturális Örökség Napja a Kisboldogasszony templomban

3100.hu Fotó: Kulturális Örökség Napja a salgótarjáni Kisboldogasszony templomban

Idén is megrendezték a Kulturális Örökség Napjait, melyben három Nógrád megyei helyszín is részt vett. Az érdeklődők Salgótarjánban a Dornyay Béla Múzeum mellett a Kisboldogasszony templomot is végigjárhatták. Az épületbemutatás során sok érdekességet tudhattak meg a templom történetéről és a közelmúltban történt felújításáról is.

Az eseményt Seres Róbert, a Nógrád Megyei Kormányhivatal állami főépítésze nyitotta meg, aki Babits Mihály gondolatait idézte: “Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe”. Ezzel ő is egyetért, szerinte épített környezetünk és a védett műemlékeink a történelmünk emlékeit hordozzák, ezért meghatározóak a kisebb közösségek és a társadalom számára is.

Ezért a műemlékek felkutatása, felújítása nem egy szűk szakma vagy csoport, hanem a társadalom feladata.

Felidézte, milyen nagy változáson ment át a műemlékvédelem hazánkban, kezdve az első erre vonatkozó törvénytől, a stílusegységesítési irányzaton át napjainkig, mikor is egyre több, teljesen nullára írt, volt műemléképületet építenek újjá. A salgótarjáni Kisboldogasszony templom szerencsére minden szélsőségtől mentesen, kiváló szakmai kutatómunkát követően került felújításra.

A résztvevőket ezután Varga András esperes, plébános kalauzolta körbe a megújult templomban. Ő is kiemelte, hogy a felújítás előtt komoly kutatásokat végeztek, amiben László Csaba régész is részt vett. Arról, hogy az Árpád-korban állt-e a környéken templom, nincs egyértelmű forrás; azonban arról már találtak, hogy a 14. században egy plébánia állt itt, tehát templomnak is lennie kellett. Varga András elmondta, az 1777-től rendelkezésre álló feljegyzések szerint ő a templom 18. plébánosa, az évek alatt pedig 150 káplán szolgált itt. A templom a bánya megnyitása és a lakosság növekedése után kezdett el fejlődni. Kifejezetten a bányászok látogatták, akik pedig egyre többen voltak, így a templomot is ki kellett bővíteni.

A felújítások során egy nem mindennapi eset is történt. A plébános már korábban is hallott és olvasott róla, hogy a templomnál kripta lehet. Az 1920-as években készült egy rajz is, melyen látható, hogy a déli oldalon egy kis épület volt, amelybe valószínűleg le lehetett menni, ezt azonban később elbontották. A mostani felújítás során, a falak bontása közben találtak rá a kripta üregére. A felfedezés után a kívülről befalazott ajtót is kibontották, így le tudtak menni a nyughelyre. Két sír egyértelműen beazonosítható volt: az egyik a templom egykori kegyuráé, Jankovich Györgyé volt, a másik pedig az egyik Jankovich lányé, aki egy későbbi kegyúr, Luby József felesége volt. Csodával határos módon sikerült megtalálni a család egyik leszármazottját, a Hollandiában élő Jankovich Józsefet. Ő a feleségével ellátogatott Salgótarjánba, és megnézték a kriptát; kérésük pedig az volt, hogy a sírokat ne bolygassák, így további kutatás nem zajlik.

Az épületbejárás során Varga András bővebben mesélt a felújításról. A falon található festményeket – melyeket a mezőkövesdi Takács István készített – alaposan letakarították, rengeteg portól szabadították meg, ezután pedig restaurálták is őket. A szobrok – melyek egy ma is működő, tiroli műhelyben készültek – szintén megújultak, akárcsak az ötvenes évekből származó padok. A templom profi hangtechnikát kapott, a kézi mikrofonnak köszönhetően leghátul is jól lehet érteni a plébános szavait.

Kialakítottak egy fűthető téli kápolnát is. Varga András úgy érezte, ha már eleink idejében olyan alkotók munkái kerültek ide, mint Bátki József és Bóna Kovács Károly, neki is fel kell kérnie egy erre méltó, helyi művészt. Így Földi Pétert kérte meg, készítsen egy festményt a templomba.

Varga András bízik benne, hogy “akik belépnek ebbe a templomba, a testüknek és a lelküknek is egyfajta nyugalmat és békességet találnak, és ennek következtében innen csendből, szívükben-lelkükben megtisztulva lépnek ki”. Külön megköszönte az örökségvédelem munkáját is, szerinte együtt kell dolgozniuk ahhoz, hogy valami szép szülessen.

“Ahol nincs múlt, ott nem is lesz jövő, itt pedig a múltat megőrizve, széppé téve, eleink munkáját megőrizve, utódainknak tovább tudjuk adni” – zárta sorait a templom plébánosa.

A felújítás az épületen kívül folytatódik, a jelenleg is zajló munkálatok során megújul a templom környezete. Ennek részeként parkosítanak, rendezik az oldalsó támfalak feletti területeket, kialakítanak egy körmeneti utat és parkolóhelyeket is létesítenek. A munkálatokhoz kapcsolódó régészeti kutatások során egy korabeli temetőt tártak fel az épülettől délre eső területen, ezt a részt ennek megfelelően fogják rendezni; ide kerül át az eddig a templom északi oldalán állt feszület is.

 

3100.hu Fotó: A salgótarjáni Kiosboldogasszony templom felújított belső tere